Kovács András
Kovács András

A mostani válság oka, hogy Európa ma is a második világháború árnyékában él – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök július 28-i tusnádfürdői beszédében. Korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik – folytatta Orbán. Hozzátette: Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán eddig több mint húsz alkalommal mondott beszédet Tusnádfürdőn, és amit manapság mond, azt ellenzéki korszakában kezdte el mondani, legfeljebb a politikai riválisok akkor csak legyintettek, és nem tulajdonítottak ennek túl nagy jelentőséget – hangsúlyozta Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője. Ráadásul nem csak azért célszerű elővennünk ezeket a szövegeket, mert egy gondolkodásmód dokumentumai, hanem azért is, mert magyarázatul szolgálhatnak Orbán és a Fidesz (relatíve ma is magas) népszerűségére, és áttételesen fényt vetnek az ellenzék (relatíve alacsony) népszerűsége mélyebb okaira is – tette hozzá.

Már 1996-ban világos volt

A szakértő úgy látja, a mai kormányfő egész gondolkodásmódjának középpontjában a „mi mások vagyunk, mint elődeink” imperatívusza áll. Orbán és a Fidesz ezt a „másságot” akarja minden lehetséges eszközzel érvényre juttatni – hangsúlyozta legfrissebb elemzésében Csizmadia. „Az mozgatja Orbánt és pártját, hogy Magyarország és (Nyugat-)Európa szerintük „eltorzult” viszonyát gatyába rázzák, és Magyarországot újszerű módon vezessék be a Nyugatba.”

Csizmadia szerint a Fidesz nem Nyugat-ellenes párt, nagyon is határozottan ez a térség a viszonyítási pontja, viszont a nyugatosságot mindenki mástól eltérő, sajátos szemüvegen keresztül látja. A Nyugat számára nem statikus terület, pláne nem egyedüli minta – teszi hozzá. Orbán a Nyugatot változónak és mozgásban lévőnek tekinti – szemben ellenfeleivel, akik szerint a Nyugat egy stabilan előttünk járó civilizációs vonzásközpont, s a feladat az, hogy mi ehhez a központhoz felzárkózzunk – állapítja meg az MPK vezetője. A Fidesz már 1996–97-ben világossá tette, szerinte Magyarországnak egy változásban lévő Európai Unióhoz kell majd csatlakoznia – hívja föl a figyelmet Csizmadia.

Európáról van víziója

Orbán nem azért népszerű, mert – ahogy mondani szokás – populista politikus, hanem azért, mert van mondanivalója úgynevezett forró témákban, ráadásul szeretné azt is elérni, hogy államférfiúként tekintsenek rá, olyan politikusként, akinek nem csupán saját országáról, hanem egész Európáról van víziója – vélekedik az elemző. S itt érkezünk el a hazai ellenzékhez, amely 2010 óta folyamatos problémákkal küzd. Ezeket a problémákat – vélhetőleg tévesen – „szervezeti” problémaként akarják megoldani, azaz: az együttműködés, együtt nem működés kérdései között őrlődnek – teszi hozzá.

Csizmadia szerint meglepő módon alig foglalkoznak azonban az európai dimenzióval, nem nagyon van véleményük a mostani válsághelyzet utáni európai folyamatokról, egyszóval úgy akarják legyőzni a Fideszt, hogy szinte semmit nem mondanak húsba vágó európai kérdésekről. Ez persze lehet tudatos megfontolás eredménye is: az ellenzék mindezzel azt jelzi, hogy nem lát problémát az európai újrarendeződés kérdéseiben, s a válságot messze nem tekinti olyan horderejűnek, mint azt Orbán beszédeiben láttuk – hangsúlyozza az elemző.

Nincs vízió

„Meglehet, az ellenzék így (is) ellenpontozni akarja Orbánt. Csakhogy a választók azért annyit érzékelnek a politikából, hogy a világ valóban nem teljesen úgy működik, mint akár csak két-három éve.” Amíg tehát Orbánék apokaliptikus víziókat gyártanak, az ellenzék semmilyen víziót nem gyárt, s pusztán szavazatainak maximalizálására koncentrál – véli Csizmadia. Ehelyett egy érdemi ellenzéki együttműködéshez az első lépés: a nemzetközi folyamatok avatott értékelése s egy újszerű Európa-kép kialakítása. Azaz csukott helyett nyitott szem – zárul az elemzés.