Hazánk végig kiállt Szerbia és Montenegró uniós csatlakozási tárgyalásainak mielőbbi megkezdése mellett – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Magyarországnak voltak kétségei, hogy Szerbia teljesíti-e az uniós jelölti státusz kritériumait – hangsúlyozta a miniszterelnök. A szerb parlament elfogadott egy olyan törvényt, amellyel kiiktatták a kollektív bűnösség elvét a jogrendjükből, így elhárult az akadály a tagjelölti státusz megkapása elől – tette hozzá. Nem tudtuk elérni azt a célt, hogy Szerbia és Montenegró most megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásait, csak pár hónappal később kerülhet erre sor – mutatott rá a politikus.

Sokan műhibának tartják

Az Európai Unió és az euróövezet az elmúlt 18 hónapban sokat tett a gazdasági kormányzás előrehaladásáért – hangsúlyozta Orbán. Görögország úgymond bedőlt, Írország és Portugália pénzügyi segítségre szorult – tette hozzá. Orbán elmondta, hogy az eladósodott államok pénzpiacokon kibocsátott kötvényeinek kamatai nőttek, és a hitelezők körében megerősödött az a félelem, hogy az adósok nem tudják visszafizetni a felvett pénzeket. „Sokan műhibának tartják, hogy a görögök esetében a magánadósságok felét leírták.”

Költségvetési unió jöhet

Az uniós miniszterelnökök számba vették a lehetőségeket, amelyek segítségével az EU ki tudna szabadulni a válság szorításából: ezek például a stabilitási és növekedési paktum, amelynek részesei vagyunk, vagy az euró plusz paktum, amelynek viszont nem vagyunk tagjai – fogalmazott a miniszterelnök.

Az eurózóna válságát nem tudja kezelni a közösség, mert a francia–német tervet a britek nem támogatják, így a 27-ek egyelőre nem tudják megoldani a fennálló problémákat. A brit javaslat arra vonatkozik, hogy a 27-ek saját körükben kezeljék a válságot. Ha ez nem következik be, akkor kerül szóba, hogy a pénzügyi unióban szereplő 17 tagállam részvételével kezeljék. Ez egy új vonal, egy totálisan új lépés az Európai Unió életében. Hosszú viták következnek majd, hogy az uniós jog erre lehetőséget nyújt-e. Ha rábólintanak, az érintheti a nemzeti szuverenitást is. Ebben az esetben a nemzeti költségvetésbe külső erővel be lehetne helyezni dolgokat. Ez azt jelentené, hogy az eurózóna tagállamai elszánták magukat a költségvetési unió létrehozására, ezzel pedig együtt járhat a gazdasági és politikai unió megvalósítása is – mondta Orbán Viktor.

Csatlakozhatnak a kimaradók

Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csúcs záródokumentumában benne van, az államkötvény-forgalomról a tagállamoknak be kell számolniuk. A dokumentum végén – mint Orbán mondta – egy bekezdés a nem eurózóna-tagállamoknak is szól, miszerint a nemzeti parlamentek helyeslő döntése esetén más tagállamok – köztünk hazánk – is csatlakoznak az integrációs folyamathoz. A csúcson volt olyan felvetés, hogy azonnal ott csatlakozzanak az egyelőre kimaradó államok, „de ezt a magyar alkotmányfelfogás nem engedi meg” – húzta alá a kormányfő. „Nemzetközi színtéren csak a parlament felhatalmazásával lehet nemzeti álláspontot kialakítani. Az EU-s nagybizottságot arra kérem, vegye kézbe a vitát.”

Évtizedes dogmák dőlnek meg

Kétségkívül olyan időket élünk, amikor nem könnyű tájékozódni, mert elvesznek a tájékozódási pontok, vagyis évtizedes dogmák dőlnek meg, amit senki sem képzelt volna – mondta Orbán. A kormányfő hozzátette: ez sokakban félelmet, dühöt és reménytelenséget kelt. A miniszterelnök szerint ezért mindenképpen tisztázni kell, hogy „mi történik, mik a céljaink, és mit teszünk ezért a célért”. Előtte azonban egy, nemzetközi kérdések terén is alkalmazható főszabályt ajánlott a hallgatóság figyelmébe: a saját fejünkkel kell gondolkodnunk, és nem másokéval, ha ezt nem tartjuk szem előtt, zsákutcába tévedünk.

Orbán úgy fogalmazott helyzetértékelésében: jelenleg két nagy küzdelemben kell részt vennünk, amit nem szabad összekevernünk. Az egyik szerinte az elmúlt nyolc év hibáinak kijavítása, a másik pedig az eurózóna válsága, és ez nem a mi válságunk. „Az a válság az ő fizetőeszközük válsága, de ettől még Magyarországot is fájdalmasan érinti.” Orbán szerint ezért új verseny van, amit Magyarországnak meg kell nyerni, méghozzá úgy, hogy hazánkat a térség legversenyképesebb országává kell alakítani. Ez a miniszterelnök szerint nem kérdés a kormány és a kormányt támogató erők számára, hanem maga a cél.

Megkezdődött a hibák kijavítása

A múlt hibáiról elmondta, hogy az irgalmatlan adósság és magasba szökő munkanélküliség okozza problémáink egy részét. Orbán kijelentette: másfél éve elkezdték azoknak a hibáknak a kijavítását, amelynek révén a magyar gazdaság megerősödhet. A politikus három csoportba sorolta a kormány által megkezdett stabilizáló politika elemeit.

A tehermegosztás politikája szétosztja a terheket a válságadók révén a gazdaság szereplői között – fogalmazott. A miniszterelnök szavai szerint a felerősítés politikájának fókuszába a középosztály felemelését helyezték, mivel nélkülük az ország lecsúszna. „Egy alulról nyitott középosztály érdekében vezettük be a családi adózást, a Start-munkaprogramot.” Az átszervezés politikája révén megváltoztatjuk a gazdaság alrendszereit, az igazságszolgáltatást, a közigazgatást és az egészségügyet – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„A megújulás eredményei nyilvánvalók, csökken az államadósság, 3 százalék alatti a hiány, apad a munkanélküliség, sikerült megőrizni a nyugdíjak és a bérek értékét.” Ma még annak kell örülni, hogy a saját lábunkon állunk, és ezek az eredmények segítenek abban, hogy elkerüljük Görögország sorsát – mutatott rá Orbán.

Elő kell venni a viharkabátot

Mi a stratégiánk, milyen eszközökkel akarjuk ezeket a feladatokat megvalósítani? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. – Hullámverésben a remegő kezű kormányos nem jó vezető. Ezért nyugodt, nemzeti kormányzás kell, hogy a hibákat kijavítsuk. Kapkodásra semmi okunk, kalandokra pedig nincs szükségünk. Az elmúlt napokban megváltozott a helyzet: hiába tűnt reális előrejelzésnek a napos, tiszta idő, olybá tűnik, hogy elő kell majd venni a viharkabátot.

Az eurózóna válsága hosszabbnak ígérkezik, mint korábban mondták – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: az uniós csúcson az állam- és kormányfők elvetették a gyors válságkezelést. Nem lesz eurókötvény-kibocsátás. Nem adnak össze elegendő pénzt, mely a piacokat megnyugtatná. Kitartanak a korábbi 500 milliárd eurós alap mellett, így a dolog úgy áll, hogy a jövő év, különösen annak első fele viharos lesz Európában és nekünk is.

Az akadályok jól láthatók

Elmondta, mindezek tudatában helyes volt, hogy 2012-re országvédelmi tervet készített a kormány. Csökkenteni kell a növekedési előrejelzéseket, magasabb forint–euró árfolyammal kell számolni, és a pénzügyi védőhálót is ki kell feszíteni, magyarul meg kell kötni az új megegyezést az IMF-fel.

Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter a jövőben tárca nélküli miniszter lesz. Emellett meg kell indítani a növekedési tervet, aminek munkáját Matolcsy György vezeti. Az akadályok jól láthatók, a célok biztosak, a munkát el kell végeznünk – zárta szavait a miniszterelnök.