Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tanácskozásán a magyar delegáció – amelynek mások mellett tagja volt Martonyi János külügy- és Hende Csaba honvédelmi miniszter – bejelentette, hogy Magyarország részt fog vállalni a balti államok légvédelmének biztosításában. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: az úgynevezett okos védelemhez – vagyis a párhuzamosságok kiiktatásához – Magyarország a légvédelmi erejével tud hozzájárulni. Ennek keretében Magyarország harci repülőgépeket állomásoztat majd a Baltikumban, és rendszeresen részt fog venni a – saját légi erővel nem rendelkező – balti államok légvédelmének biztosításában. „A közép-európai szolidaritás és együttműködés jegyében számíthatnak ránk; különösen Litvániával lesz egy mély együttműködés” – tette hozzá.

A litván elnök hétfőn jelentette be Chicagóban, hogy a balti államok emelik a légvédelemre fordított összeget. A NATO-találkozón emellett felszólították Pakisztánt, hogy „amilyen hamar csak lehet”, újból nyissa meg az Afganisztánba vezető szárazföldi tranzitútvonalakat a szövetség előtt. Tudatták azt is, hogy a NATO 2013 közepére engedi át az irányítást az afgán erőknek. A szövetség küldetése 2014-től a kiképzésre és a tanácsadásra korlátozódik majd. Afganisztánban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik.


Reális tehervállalás

Három éven át évi félmillió dollárt ajánl fel Magyarország az afgán biztonsági erők finanszírozására – erősítette meg Orbán Viktor Chicagóban. A magyar kormányfő újságíróknak elmondta, ez egy reális tehervállalás – amely 2015-től 2017-ig összesen másfél millió dollárt jelent –, és igazodik Magyarország állapotához.

Afganisztánban a magyar katonák nagyszerűen teljesítettek, széles körű elismerést harcoltak ki Magyarországnak – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy bár valóban nem a magyar kontingens a legnagyobb Afganisztánban, de fontos feladatot végez, és azt fog a jövőben is, „tehát kifejezetten számítanak a magyar részvételre”.

Orbán Viktor felidézte, a tervek szerint 2014-ben már az afgán belső biztonsági erők garantálják majd az ország biztonságát. „A harcolókat kihozzuk, a kiképzésben részt vevő, azaz az afgán helyi erőket segíteni, megerősíteni tudó egységeinket pedig ott hagyjuk” – emlékeztetett a NATO döntésére, amely Magyarországra nézve is azzal jár, hogy maradnak olyan katonai erői az ázsiai országban, amelyek ebben az új szakaszban is ellátnak majd a NATO munkamegosztásából rájuk eső feladatokat.

Orbán: Magyarország is hozzájárul az okos védelemhez
Orbán: Magyarország is hozzájárul az okos védelemhez

Vasárnap a találkozó résztvevői Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisának létrehozásáról, az „okos védelem” bevezetéséről és arról döntöttek, hogy a francia erők idő előtti hazarendelése ellenére tartják magukat az afganisztáni csapatkivonás eredeti ütemtervéhez.

„A józan ész határozta meg a csúcstalálkozó menetrendjét” – értékelte Orbán a chicagói tanácskozást, amelynek témája volt a rakétavédelmi rendszer kiépítése is. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: az, hogy a rakétapajzs-létrehozást az amerikaiak átadták, és így NATO-üggyé vált, a rakétarendszer-építés, a „csillagháborús tervek” elfogadhatóbbá váltak a nemzetközi közvélemény számára is. A NATO-csúcson Orbán korábban arról beszélt: a NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer.

Számolni kell Oroszországgal

A NATO és Oroszország viszonyáról a kormányfő úgy vélekedett, szükségét látja annak, hogy a katonai szövetség és Oroszország között egy hosszú távú, stabilitást adó, bizalomépítő együttműködés jöjjön létre. „Oroszország van, volt és lesz, számolni kell vele, ez egy komoly ország jelentős erővel. (...) Nekünk érdekünk, hogy a világnak az a része ne ellenségesen tekintsen a Nyugatra, és az is érdekünk, hogy a Nyugat se tekintsen ellenségesen Oroszországra” – fejtette ki.

„Azért vagyunk itt (Chicagóban), hogy bebizonyítsuk és megüzenjük az egész világnak: a NATO él. Ez egy védelmi szövetség: akárhogyan is változik a világ, aki ebben benne van, az biztonságban érezheti magát” – zárta szavait a magyar kormányfő.

„Nagyra értékeljük a szerb nép döntését”

Orbán Viktor a szerbiai választás eredményéről is nyilatkozott Chicagóban: mint mondta, mivel a szerb és a magyar érdekek sok ponton egybeesnek, arra számít, hogy a vasárnapi szerbiai államfőválasztáson győztes populista, nacionalista Tomislav Nikoliccsal is megtalálja majd „az együttműködés sikeres hangját és témáit”. „A szerb nép döntését nemcsak hogy tiszteletben tartjuk, hanem nagyra is értékeljük” – nyilatkozta.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Tomislav Nikolicnak Szerbia köztársasági elnökévé történt megválasztása alkalmából.

A miniszterelök hangsúlyozta, Magyarországnak az előző elnökkel is kiváló kapcsolata volt, és úgy érzi, hogy mivel a szerb és a magyar nép érdekei sok helyen egybeesnek, a vasárnapi elnökválasztás győztesével is „megtaláljuk majd az együttműködés sikeres hangját és témáit. Tomislav Nikoliccsal egyébként – mint megjegyezte – személyes viszonya van, ismeri őt, találkozott már vele.

Semmi okuk, hogy mást gondoljanak

Magyarország egy olyan ország, amely bár sok nehézséggel küszködik, „de mindenki látja, hogy tele van életerővel, mindenki látja, hogy jelentős ország maradunk: Közép-Európában eddig is azok voltunk, azok is maradunk” – mondta a kormányfő, kiemelve, hogy Magyarország kiszámítható partner a térségben, „szívesen is működnek velünk együtt”.

„Az nem véletlen, hogy a szlovákokkal és a románokkal is az elmúlt két évben kiszámítható, tartós és bizalmon alapuló együttműködést tudtunk kialakítani, az egyébként időnként felmerülő viták ellenére is. Tehát Magyarországgal jó és hasznos dolog együttműködni. Szerintem a szerbek is így gondolták az elmúlt évek során, és semmi okuk, hogy mást gondoljanak a jövőről” – mutatott rá Orbán Viktor.

Litván bázisról láthatjuk el a Baltikum légvédelmét

Magyarország a 2015 és 2018 közötti időszakban kíván részt vállalni a balti államok légterének felügyeletében: ennek során négy hónapra Gripeneket telepítünk majd egy litvániai bázisra – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfőn a chicagói NATO-csúcstalálkozón. A tárcavezető  Orbán Viktor bejelentését követően újságíróknak a részletekről szólva kifejtette: 2004 óta váltásokban a NATO-tagállamok oldják meg a három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia – légterének felügyeletét.

Magyarország a 2015 és 2018 közötti időszakban részt kíván vállalni ebben a feladatban Gripen harci repülőgépeivel – mondta Hende Csaba, közölve, hogy négy hónapra egy litvániai bázisra telepítik a gépeket és a személyzetet is, és „mi viseljük majd a felelősséget azért, hogy rend és békesség legyen a Baltikum légterében”. Ez egyben kiképzési lehetőség is a magyar pilótáknak – mutatott rá.

Magyarországnak is illő részt vállalnia

A három balti állam fokozódó, 2015-től pedig jelentősen megnövelt mértékben fog anyagilag hozzájárulni légterének ellenőrzéséhez. Ez azt jelenti, hogy a helyszínre települő magyar repülőgépek üzemanyagköltségéhez, az odaküldött katonák, pilóták, műszaki szakemberek ellátásához hozzájárulnak majd a balti országok is – válaszolta a kiadásokat firtató kérdésre, hozzátéve ugyanakkor, hogy ennek ezzel együtt is jelentős költsége van, de ez egy olyan szövetségi feladat, amelyben Magyarországnak is illő és hasznos részt vállalnia.

Hende Csaba beszélt az afganisztáni katonai szerepvállalásról is, amelyről elmondta: változatlanul 2014 decembere az a céldátum, amíg az ISAF-művelet – amely a békés újjáépítéshez és fejlődéshez szükséges biztonsági feltételeket garantálja Afganisztánban – befejeződik. A nemzetközi közösség azonban ezt követően sem hagyja magára az afgán népet, ugyanis különböző pénzügyi támogatással, tanácsadással, kiképzőkkel segíteni fog abban, hogy „eredményesen tudja viselni az ország biztonságáért a felelősséget Afganisztán kormánya”.


Clinton reméli, hogy többé nem lesz ilyen

Az Egyesült Államok „elkötelezett marad a nyitott ajtók politikája iránt”, és reméli, hogy a chicagói az utolsó NATO-csúcs, amelyen nem bővítették a szövetséget – jelentette ki hétfőn Chicagóban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter.

Clinton a szövetség tagságára aspiráló országok, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Grúzia külügyminiszterei előtt fogalmazott így, akikkel külön találkozott a szövetség vezetői tanácskozásának alkalmából. Az amerikai külügyminiszter kifejezte kormányának egyetértését az aspiráns országok törekvésével, valamint arra való készségét is, hogy e cél érdekében mind kétoldalú alapon, mind a NATO-n belül együttműködjön velük. Hillary Clinton emlékeztetett rá, hogy a szövetséghez való csatlakozásnak két feltétele van: a NATO alapértékeinek tiszteletben tartása és a védelmi képességek megkívánt szintjének tiszteletben tartása.

„A magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja Macedónia és Montenegró mielőbbi NATO-csatlakozását” – jelentette ki vasárnap, a chicagói csúcs első napján Orbán Viktor miniszterelnök.

A legutóbbi, bővítéssel is foglalkozó, 2008-as bukaresti NATO-csúcs döntése értelmében a szövetség két új taggal bővült: Albániával és Horvátországgal. Macedónia felvétele az ország elnevezéséről Görögországgal folytatott vita miatt azóta is várat magára. A nyugat-balkáni térség stabilitásának kiterjesztése reményében a szövetség eddig Bosznia-Hercegovina és Montenegró számára adta meg a jogot a felvétel előszobájának tekintett Tagsági Akciótervhez való csatalakozáshoz. Grúziának ezt a lehetőséget még nem ajánlották fel.