Kovács András
Kovács András
A hazai nemzeti közösség kiterjesztését mutatja a választójog megadása a határon túli magyaroknak. A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szerint a szavazati jog kiterjesztése révén a nemzetegyesítés jogilag megtörténik, békés megoldással, határmódosítás nélkül. Új kezdetet jelent, amely nemcsak jogi, hanem társadalmi, gazdasági hatással is jár, elősegíti a magyar–magyar kapcsolatok továbbfejlődését.

A konzervativizmus és a nemzeti tudat viszonya eléggé ellentmondásosan alakult hazánkban, mivel a konzervatív gondolkodás Bécshez kapcsolódott, míg ezzel szemben a liberális gondolkodók a függetlenséget támogatták – hívta fel a figyelmet Egedy Gergely történész. Úgy látja, a Kádár-rendszer minden korábbinál erőteljesebben utasította el a konzervativizmust.1989-et követően nem volt felkészülve ezen ideológiai irányzat a kihívásokra, valamint két részre szakadt – tette hozzá. A patrícius konzervativizmust Antall József, míg a mozgósító konzervativizmust Orbán Viktor és a Fidesz képviselte – ismertette a szakértő.

Egedy szerint a patrícius változat államnemzeti kategóriában gondolkodott, amit jól szimbolizált Antall 15 millió magyarról szóló megjegyzése. A joguralom kulcsszerepet játszik ebben a konzervativizmusban, az államot és annak építését helyezte a középpontba – tette hozzá. A mozgósító konzervativizmus a nemzetépítést helyezi az előtérbe, amelynek markáns megnyilvánulása 2002-től látható – mutatott rá a történész. Egedy rámutatott arra, a Fidesz felismerte, hogy a nemzet újrafogalmazásában komoly lehetőségek voltak, és így a kulturális nemzet nézete került előtérbe. „A Fidesz nemzetkonstrukciója 2004-től kibővült mindenkire, leszámítva a baloldali-liberális pártelitet, valamint érzelmi közösséget hozott létre.”  

Rossz a baloldali recept

A nemzetnek és az államnak sokak szerint egynek kellene lennie, de ez Magyarország esetében nem érvényesül, és éppen emiatt vagyunk zavaró tényezők Brüsszelben – mondta el Schöpflin György európai parlamenti képviselő. A liberális univerzalizmus az egyedi sajátosságokat háttérbe szorítja, így csak az a szalonképes, ha valaki világpolgárnak nevezi magát – tette hozzá. A szocialisták és a liberálisok egyre inkább valami ellen határozzák meg magukat, kettejük nemzetfelfogása közel áll egymáshoz, és komoly küzdelmet folytatnak a nemzet ellen – fejtette ki a politikus.

A konzervatív gondolkodás elfogadja a közösségek organikus fejlődését, ebben komoly szerepe van a nemzeti mivoltnak – hangsúlyozta az EP-képviselő. „A nemzeti mivolt létrehozhat egy egyenlőséget, ami hatékonyabb, mint a baloldal által ajánlott recept.” Schöpflin szerint a konzervatív nézetben a nemzet egy biztonságot fenntartó identitás, azonban korlátozottságot is jelent, mert nem lehet egyetemes.  

Kettősség

Nem minden konzervatív, amit konzervatív erők csinálnak – utalt a kelet-közép-európai alkotmányok megalkotására Halász Iván, a közszolgálati egyetem docense. Rámutatott, hogy ezek a dokumentumok többsége a rendszerváltás idején született, míg az új magyar alaptörvény 2011-ben. Szerinte könnyen lehet, hogy egy új hullám kezdődhet a magyar történésekkel, de a környező országokban erre egyelőre nincsen igény.

A 2011-es magyar alkotmányozás idején volt igény egy új kezdetre – vélekedett Halász. A szakértő szerint a hazai közjogi hagyományban a politikai nemzet, államnemzeti felfogás volt domináns. 1989 után az országon belül a politikai nemzet, míg a határon túlra a kulturális nemzetfogalom érvényesült – tette hozzá. „A nemzeti hitvallás szakít ezzel a hagyománnyal, mivel a magyar nemzetet nyelvi-kulturális közösségként fogja fel.” Szólt arról, hogy a magyar önkormányzati rendszer megnyílt azon uniós polgárok előtt, akik nem magyar állampolgárok, így egyfajta kettősség figyelhető meg a hazai változtatásokban.

Regionalitás

A magyar konzervatív nemzeteszme kiindulópontja a dualizmus államáig nyúlik vissza, amelyet mintának tekint, valamint elősegítette a soknyelvű állam egységesedését – hívta fel a figyelmet Szarka László, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. A konzervatív nemzeteszme mai megjelenése ezer szállal kötődik a kárpát-medencei politikai térhez – tette hozzá. Rámutatott arra, hogy az elmúlt 22 év magyar kisebbségi politikájában megjelenik a regionalitás nézete, ami visszahoz valamit a dualizmuskori gondolkodásból.

Szarka szerint a két román (Moldova, Románia), a két horvát (Horvátország, boszniai Horvát Köztársaság) állam világosan mutatja, hogy a magyarnál bonyolultabb helyzetet kell kezelni a térségben. Úgy látja, a mai magyar elképzelések nem teljesen egyértelműek, és az új politika egyik legfőbb hozadéka a kisebbségi önkormányzó politika új szereplőként való elismerése lehet. A szakértő hangsúlyozta, hogy a mai magyar nemzetállam nem tudja kezelni az egyre erősödő sokszínűséget a külhoni közösségek körében. „Nem lehet lemondani a nem magyar iskolába járó, és nem magyar médiát használó emberekről.”