Nemzetfelfogások

Orbán mozgósít: zavaró tényezők vagyunk Brüsszelben?

Kovács András, 2012. május 18., péntek 19:45
Hosszú viszontagság után kétfelé vált a hazai konzervativizmus 1989-et követően, amelynek két markáns szereplője Antall József és Orbán Viktor – hangsúlyozták szakértők a Nemzetfelfogások – Konzervatív nemzeteszme című konferencián pénteken Budapesten. Arról is szó esett, hogy nem lehet lemondani a nem magyar iskolába járó, és nem magyar médiát használó emberekről.
A hazai nemzeti közösség kiterjesztését mutatja a választójog megadása a határon túli magyaroknak. A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szerint a szavazati jog kiterjesztése révén a nemzetegyesítés jogilag megtörténik, békés megoldással, határmódosítás nélkül. Új kezdetet jelent, amely nemcsak jogi, hanem társadalmi, gazdasági hatással is jár, elősegíti a magyar–magyar kapcsolatok továbbfejlődését.

A konzervativizmus és a nemzeti tudat viszonya eléggé ellentmondásosan alakult hazánkban, mivel a konzervatív gondolkodás Bécshez kapcsolódott, míg ezzel szemben a liberális gondolkodók a függetlenséget támogatták – hívta fel a figyelmet Egedy Gergely történész. Úgy látja, a Kádár-rendszer minden korábbinál erőteljesebben utasította el a konzervativizmust.1989-et követően nem volt felkészülve ezen ideológiai irányzat a kihívásokra, valamint két részre szakadt – tette hozzá. A patrícius konzervativizmust Antall József, míg a mozgósító konzervativizmust Orbán Viktor és a Fidesz képviselte – ismertette a szakértő.

Egedy szerint a patrícius változat államnemzeti kategóriában gondolkodott, amit jól szimbolizált Antall 15 millió magyarról szóló megjegyzése. A joguralom kulcsszerepet játszik ebben a konzervativizmusban, az államot és annak építését helyezte a középpontba – tette hozzá. A mozgósító konzervativizmus a nemzetépítést helyezi az előtérbe, amelynek markáns megnyilvánulása 2002-től látható – mutatott rá a történész. Egedy rámutatott arra, a Fidesz felismerte, hogy a nemzet újrafogalmazásában komoly lehetőségek voltak, és így a kulturális nemzet nézete került előtérbe. „A Fidesz nemzetkonstrukciója 2004-től kibővült mindenkire, leszámítva a baloldali-liberális pártelitet, valamint érzelmi közösséget hozott létre.”  

Rossz a baloldali recept

A nemzetnek és az államnak sokak szerint egynek kellene lennie, de ez Magyarország esetében nem érvényesül, és éppen emiatt vagyunk zavaró tényezők Brüsszelben – mondta el Schöpflin György európai parlamenti képviselő. A liberális univerzalizmus az egyedi sajátosságokat háttérbe szorítja, így csak az a szalonképes, ha valaki világpolgárnak nevezi magát – tette hozzá. A szocialisták és a liberálisok egyre inkább valami ellen határozzák meg magukat, kettejük nemzetfelfogása közel áll egymáshoz, és komoly küzdelmet folytatnak a nemzet ellen – fejtette ki a politikus.

A konzervatív gondolkodás elfogadja a közösségek organikus fejlődését, ebben komoly szerepe van a nemzeti mivoltnak – hangsúlyozta az EP-képviselő. „A nemzeti mivolt létrehozhat egy egyenlőséget, ami hatékonyabb, mint a baloldal által ajánlott recept.” Schöpflin szerint a konzervatív nézetben a nemzet egy biztonságot fenntartó identitás, azonban korlátozottságot is jelent, mert nem lehet egyetemes.  

Kettősség

Nem minden konzervatív, amit konzervatív erők csinálnak – utalt a kelet-közép-európai alkotmányok megalkotására Halász Iván, a közszolgálati egyetem docense. Rámutatott, hogy ezek a dokumentumok többsége a rendszerváltás idején született, míg az új magyar alaptörvény 2011-ben. Szerinte könnyen lehet, hogy egy új hullám kezdődhet a magyar történésekkel, de a környező országokban erre egyelőre nincsen igény.

A 2011-es magyar alkotmányozás idején volt igény egy új kezdetre – vélekedett Halász. A szakértő szerint a hazai közjogi hagyományban a politikai nemzet, államnemzeti felfogás volt domináns. 1989 után az országon belül a politikai nemzet, míg a határon túlra a kulturális nemzetfogalom érvényesült – tette hozzá. „A nemzeti hitvallás szakít ezzel a hagyománnyal, mivel a magyar nemzetet nyelvi-kulturális közösségként fogja fel.” Szólt arról, hogy a magyar önkormányzati rendszer megnyílt azon uniós polgárok előtt, akik nem magyar állampolgárok, így egyfajta kettősség figyelhető meg a hazai változtatásokban.

Regionalitás

A magyar konzervatív nemzeteszme kiindulópontja a dualizmus államáig nyúlik vissza, amelyet mintának tekint, valamint elősegítette a soknyelvű állam egységesedését – hívta fel a figyelmet Szarka László, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. A konzervatív nemzeteszme mai megjelenése ezer szállal kötődik a kárpát-medencei politikai térhez – tette hozzá. Rámutatott arra, hogy az elmúlt 22 év magyar kisebbségi politikájában megjelenik a regionalitás nézete, ami visszahoz valamit a dualizmuskori gondolkodásból.

Szarka szerint a két román (Moldova, Románia), a két horvát (Horvátország, boszniai Horvát Köztársaság) állam világosan mutatja, hogy a magyarnál bonyolultabb helyzetet kell kezelni a térségben. Úgy látja, a mai magyar elképzelések nem teljesen egyértelműek, és az új politika egyik legfőbb hozadéka a kisebbségi önkormányzó politika új szereplőként való elismerése lehet. A szakértő hangsúlyozta, hogy a mai magyar nemzetállam nem tudja kezelni az egyre erősödő sokszínűséget a külhoni közösségek körében. „Nem lehet lemondani a nem magyar iskolába járó, és nem magyar médiát használó emberekről.”

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Vedd észre, ha valami nincs rendben!
Lakner Dávid
Nőként sokkal könnyebb áldozattá válni.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 21 db

A hozzászólások mutatása