Kovács András
Kovács András

Orbán Viktor elsőként 2005. februári évértékelő beszédében hirdette meg a nemzeti konzultációt azzal a céllal, hogy „a közélet újra az emberekről szóljon”. Az akkori kezdeményezés több hónapig tartott, és elsősorban hétköznapi emberek véleményét kérte ki nyilvános rendezvényeken, illetve kérdőívekben. A nemzeti konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán, a kezdeményezés deklarált célja ezúttal is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele.

Új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány – közölte Orbán Viktor miniszterelnök még május 25-én az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót.

Azóta kiderült, hogy augusztus 20-ig küldhetik vissza a tizenhat, elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdést tartalmazó új nemzeti konzultáció kérdőíveit az állampolgárok. A konzultációra csaknem egymilliárd forintot csoportosított át a kabinet, a fel nem használt pénzt vissza kell majd fizetni, a költségvetési forrás jogszerű felhasználását pedig a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal fogja ellenőrizni.

Középpontban az állampolgár

A kormány által meghirdetett nemzeti konzultáció ismét felkavarta az állóvizet. Az MSZP bojkottra szólított fel, a Jobbik demagógnak minősítette a kezdeményezést. A szakszervezetek oldaláról Borsik János, az Autonómok vezetője álságosnak nevezte a kezdeményezést. Indokolt-e a felindulás a nemzeti konzultációval szemben? – tette föl a kérdést Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

A következő nemzeti konzultáció 2011. február 13-án indult, amikor Szájer József és Szili Katalin bejelentette, hogy tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld a választókorú állampolgároknak a nemzeti konzultációs testület. A kérdőíven arról kérdezték az emberek véleményét: az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e; korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség.

Orbán 2011. május 1-jén jelentette be, hogy az alkotmányozási után szociális konzultációt indítana. A kérdések között szerepelt, hogy bevezessék-e a védett kor intézményét, amely az 55 éven felülieket védené. Kikérték az emberek véleményét arról is, hogy átszervezzék-e az oktatást a gazdaság igényeihez igazítva, illetve segély helyett inkább munkalehetőséget adjanak-e az állástalanoknak, vagy pedig maradjon a mostani segélyezési rendszer.

Úgy látja, az ellenzék a liberális demokrácia szellemében veti el a kezdeményezést, mondván, hogy a döntések előkészítésének a helye a parlament. A kormány viszont nem annyira az intézményekre, mint inkább az állampolgári közösség tagjainak összetartozás-tudatára kívánja alapozni a demokráciát, és ezzel szemben sem vethető fel érv – tette hozzá. Paár szerint a jelenlegi kormány a nemzeti konzultáció kezdeményezésével közelíti Magyarországot a deliberatív demokráciához (tanácskozó, nyilvánosan vitatkozó)  – vagy pontosabban, csak közelítené. Ha a magyar politikai kultúra nem tartaná fogságban a kormányt éppúgy, ahogyan az ellenzéket – vélekedett az elemző.

Saját szavazók küldhetik vissza

Paár szerint a kormány nyilvánvalóan arra törekszik, hogy az állampolgárokban olyan érzést alakítson ki: számára fontos az egyszerű emberek véleménye, szemben az előző Gyurcsány- és Bajnai-kormányokkal, amelyek a szakértőiségnek biztosítottak előnyt. Emellett a kormánynak egy pragmatikus szándéka is lehetett: az, hogy a konzultáció révén felmérje önnön támogatottságát, és szorosabb egységbe kovácsolja támogatói táborát – tette hozzá.

Hogy előreláthatóan saját szavazói fogják visszaküldeni a kérdőívet nagyobb számban, és így nem az emberek összességének, hanem a kormánypártok választóinak a véleménye fog tükröződni? – tette föl a kérdést a szakértő. Szerinte ez sem baj, hiszen a kérdőívnél jobb módszer nincsen arra, hogy a kormány felmérje a lakosságon belül a lojalitás mértékét, a potenciális támogatói kör nagyságát. A kormány számára tehát az akció mindenképpen siker – szerepel az elemzésben.