Kovács András
Kovács András

Gál elmondta, hogy a járási székhelyen kívüli kormányablakok létesítésével világos lesz mindenki számára, hogy az államigazgatási ügyek nem kerülnek távolabb az állampolgároktól. A rendezvényen kifejtették ugyanakkor, hogy a pályaudvari kormányablakok létrehozásához először meg kell oldani az utasellátók „félresikerült privatizációját”, amely minden fejlesztés akadálya, ugyanis a vasútállomásokra tervezett beruházások a Resti Zrt. nélkül nem tudnak haladni.

Mára azonban „reális közelségbe” jutottak azok a tárgyalások, amelyek eredményeképpen a MÁV meghatározó tulajdonossá válhat a Restiben, és fejleszthet – mondta Gál, megjegyezve, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is megvizsgálta a privatizációs szerződést, amely több aggályt is felvet. Úgy néz ki, heteken belül aláírásra kerül egy megállapodás a Resti és a MÁV között, amely révén a nemzeti vagyont meg lehet őrizni – tette hozzá.  

Ingatlanokat adnának át

Szarvas kifejtette, hogy a MÁV a tervek szerint a Resti Zrt. 85 százalékát vásárolná ki, ha meg tudnak állapodni egy elfogadható árban, összeget azonban nem kívánt mondani. A vezérigazgató arról is tájékoztatott, hogy első körben 26 pályaudvart vizsgáltak meg a lehetséges helyszínek közül, és végül 20-at választottak ki. A MÁV-vezető az MNO kérdésére a húsz pályaudvar közül, ahol kormányablak létesülhet, példaként említette a három nagy budapesti pályaudvart, a székesfehérvári, a győri, a veszprémi, a nagykanizsai, a nyíregyházi, a miskolci és a debreceni állomást. Megjegyezte, később további pályaudvarok is bekerülhetnek a projektbe.

Szarvas arról is szólt, hogy rengeteg fölös területtel rendelkeznek, így minden olyan ingatlant, amely nem szükséges a vasút működtetéséhez, átadnának minden „épeszű” célra. Az ingatlanok kereskedelmi célú hasznosításáról úgy vélekedett, hogy ezzel terhet is vesz magára a vasúttársaság, mivel az utóbbi években nem folytattak ilyen tevékenységet.