Orosz csalóval is üzletelt a kormány

Wiedemann Tamás

Wiedemann Tamás

2016. szeptember 6., kedd 06:00, frissítve: kedd 18:13

Egy karib-tengeri sziget hatóságai által kiállított erkölcsi bizonyítvány alapján tudott letelepedési kötvényt vásárolni egy jogerősen elítélt orosz állampolgár – tudta meg lapunk. Úgy tűnik tehát, hogy könnyen kijátszhatók a kormány által szigorúnak mondott biztonsági szűrők, hiszen az igazolást a „szokásos tartózkodási hely” hivatalaitól várják. Információink szerint az egyik letelepedési kötvényt forgalmazó cég, az Arton Capital Kft. tulajdonosa, Balogh Radosztina az egyetemi társa volt Rogán Antalnak, akivel ma is tartja a kapcsolatot. Az Index megtudta, a bahreini tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs is üzletel letelepedési kötvénnyel.

Egy korábban jogerősen elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyhez jutott hazánkban a magyar letelepedésikötvény-programnak köszönhetően. Lapunk információi szerint a magyar hatóságokat úgy játszotta ki az – adócsalásért elítélt – orosz állampolgár, hogy a karib-tengeri adóparadicsom, Saint Kitts és Nevis hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt. Ezt azért tehette meg, mert a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a kötvényvásárlótól a „Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot” követel meg. Vagyis azáltal, hogy nem az állampolgárság szerinti hatóságtól kell a makulátlan előélettel kapcsolatos igazolást a külföldinek beszerezni, hanem a lakcím szerinti hatóságtól, könnyen kijátszható a szabályozás. Elég csak egy adóparadicsomban lévő lakcímre bejelentkezni, máris igényelhető a patyolattiszta erkölcsi bizonyítvány.

Hogyan szűr a kabinet?

A Belügyminisztérium korábban hevesen tagadta azon vádakat, miszerint bűnözők is vehetnek letelepedési kötvényt. A tárca szerint azok, akik a kötvény vásárlását kérelmezik, négyszeres szűrőn esnek át: ellenőrzi őket a BÁH, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség. Lázár János kancelláriaminiszter pedig egy augusztusi kormányinfón azt mondta, a magyar hatóságok eddig még nem találtak gyanús személyt.

A kormányzati hitelességet kétségbe vonja, hogy ez lapunknak mégis sikerült. Sőt komoly kétségeket vet fel, hogy a kabinet képes-e kiszűrni a terroristagyanús kötvényvásárlókat a programban.

Már csak hab a tortán, hogy a kormány az októberi kvótás népszavazás miatt csúcsra járatta a bevándorlás-ellenes propagandát, amellyel párhuzamosan 16 ezer pénzes külföldinek tette lehetővé a magyarországi letelepedést a kötvényprogramon keresztül. Emellett azért is hiteltelenek a kormányzati szigorral kapcsolatos ellenőrzésekről szóló hírek, mert a letelepedési kötvény egyszerű és gyors eljárásnak számít a konkurens országok hasonló programjaihoz képest. A kérelem beadása után a bevándorlási hivatal 30 napon belül meghozza a kérelemről és a letelepedési engedélyről a döntést, vagyis valódi ellenőrzésre alig marad idejük még a felkészült titkosszolgálatoknak is, nemhogy a bevándorlási hivatalnak, vagy éppen a rendőrségnek.

A letelepedési kötvények kérdése, alapvetően az igénylők biztonsági ellenőrzése az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén is szóba került. A zárt tanácskozás után Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke arról beszélt, vannak olyan okiratok, amelyeket külföldi országok állítanak ki, de eredetük kétséges lehet, és „mégis ezen alapszik adott esetben a letelepedési kötvény kiállítása”. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja is ugyanerre utalt, amikor kifejtette, hogy vannak olyan harmadik országok, ahol állami szinten működik a dokumentumok hamisítása, ezeket pedig nagyon nehéz kiszűrni. A politikus azt elismerte, hogy a hatóságok igyekeznek ellátni a biztonsági szűrőt, de – mint fogalmazott – „nyilván tökéletes biztonsági rendszer nincs”.

Rogán egyetemi társa

Lapunk eközben azt is megtudta, hogy az egyik letelepedési kötvényt forgalmazó cég, az Arton Capital Kft. tulajdonosa, Balogh Radosztina az egyetemi társa volt Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Információnk szerint ma is kapcsolatban vannak, találkozni is szoktak.

A kötvényprogramban érintett cégekről sorra derül ki, hogy valamilyen módon fideszes személyekhez kötődnek. Tegnap az Index számolt be arról, hogy az Orbán Ráhel és Tiborcz István bahreini látogatása miatt elhíresült tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs nemcsak az olajbiznisszel foglalkozik, de a magyar állam letelepedési kötvényeivel is üzletel. Bahrein tiszteletbeli konzulja jegyezte be az Afrikában és az arab országokban letelepedési kötvényekkel kereskedő cég, az European Bond Program internetes címét. Emellett az angol nyelvű African Business májusi számában Garamvölgyi Balázs egy vele készített interjúban ecsetelte, hogy mennyivel többet nyújt a magyar letelepedési kötvény, mint bármely más európai uniós ország hasonló kezdeményezése. Magyarországon ugyanis elég a pénzt befizetni, ami mellett nem kell ingatlant venni, sőt, még csak az országban tartózkodni sem. Cserébe az arab vagy afrikai vásárló hozhatja a teljes családját, szüleit, gyerekeit, és mind szabadon utazgathatnak és üzletelhetnek az Európai Unióban.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább háromszázezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. A kötvényt csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként. Eddig 3917 kötvényt adtak el, ezáltal 90–108 milliárd forint bevételhez jutottak a többségében offshore helyszíneken bejegyzett vállalkozások. Ebből 34 milliárd forint közpénz, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények után.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.09.06.