A vérvételt két hét múlva meg kell ismételni, ugyanis csak azután lehet majd bizonyosan megmondani, hogy milyen volt „az ellenagyag-képződés és annak dinamikája” a gyermekek immunrendszerében. A vérmintákban az úgynevezett „savpárok” vizsgálatát végzik el az Országos Epidemiológiai Központban, s mintegy két-három hét múlva tájékoztatja annak eredményéről az ÁNTSZ a nyilvánosságot – mondta Bujdosó László. A főorvos hangsúlyozta, hogy a vérvizsgálat mellett ellenőrzik a torokból vett mintákat is. Az otthon többségében fogyatékkal élő lakói közül háromnak a torokmintájából mutatták ki a H1N1 vírus jelenlétét. Korábban néhányan átestek bárányhimlős megbetegedésen is – tette hozzá.

Az igazgató ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az új influenza jelenléte még nem jelenti azt, hogy az megbetegedést is okozott, tehát a H1N1 vírus „felelős” a tünetekért. A laborvizsgálatok során derül majd ki, hogy a H1N1 vírusnak volt-e „kórokozó szerepe”. A tünetek egyébként enyhe lefolyásúak voltak, kisebb láz és köhögés jelentkezett a gyerekeknél, akik közül kórházba senki sem került – mondta Bujdosó László, megjegyezve, hogy már valamennyien gyógyultnak tekinthetők és szövődmények nem alakultak ki náluk. A védőoltás nem jelent „üvegbúrát”, tehát attól még bejut az ember szervezetébe a vírus, „ott van a torkunkban”, csak nem képes megbetegedést okozni – fogalmazott a főorvos.

Rámutatott arra is: a vakcináról nem lehet kijelenteni azt, hogy tökéletes és teljes biztonságot nyújt, de a klinikai tesztek során a 12 év alatti gyermekek 80 százaléka, a 12 év felettieknek pedig a 90 százaléka „produkált erőteljes immunválaszt” a védőoltásra. Nagyon lényeges ugyanakkor azt is tudni, hogy a többiek sem voltak közömbösek a védőoltásra, csak lényegesen gyengébben reagált az immunrendszerük. A Bakonyoszlopon megbetegedett gyermekek antivirális gyógyszeres kezelést is kaptak – mondta a főorvos.

(MTI)