A cég felmérésének eredménye azt mutatja, nem változott a pártok sorrendje: az aktív szavazók körében a Fidesz 39 százalékon, az MSZP 25 százalékon, a Jobbik 22 százalékon áll, míg az LMP 7 százalékot, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig most először 5 százalékot érne el a magukat biztos pártválasztóknak mondók nyilatkozatai alapján.

A közvélemény-kutató az MTI-hez szerdán elküldött elemzésében hangsúlyozza: az elmúlt hetek, hónapok intenzív politikai megnyilvánulásai felrázták a közvéleményt, de tartósan nem erősítették egyik pártot sem.

Úgy látják, az elmúlt hetekben szokatlanul élénk volt a politikai élet, az emberek vélhetően felfigyeltek a március 15-i beszédekre, felvonulásokra és nagygyűlésekre, továbbá a köztársasági elnök lemondására, valamint az IMF-tárgyalások körüli hírekre, a szocialisták kongresszusára és az LMP aláírásgyűjtésére, de szerintük sokakat elérhetett a Jobbik képviselőjének tiszaeszlári vérvádat felemlegető parlamenti beszéde, illetve az arra adott reakciók, köztük a miniszterelnök válasza.

Az Ipsos szerint a heves közéleti megnyilvánulások az elkötelezett szavazókat mind erősebben kötik a saját pártjukhoz, erősítik választói identitásukat. A korábban „passzivitásba, apátiába menekülő” szavazópolgárok közül legalább félmillióan érdeklődést mutattak a közelmúlt számos eseménye iránt, azonban az ő pártválasztásuk nem bizonyult tartósnak – olvasható az Ipsos összegzésében.

Kiemelik: a választókorú népesség több mint fele, összesen 51 százaléka nem rendelkezik pártpreferenciával, míg a Fidesz a választókorú népesség 17 százalékának támogatását élvezi, az MSZP 12 százalékon áll, a Jobbik 10 százalékon. Az LMP tábora 4, a Demokratikus Koalícióé pedig 2 százalékos. Az Ipsos szerint tehát a biztos szavazók továbbra is kevesen vannak, minden harmadik választópolgár tartozik ide.

A kutatás készítői úgy látják, hogy a Fidesznek nagyjából 1,4 milliós támogatottsága lehet, a megközelítőleg egymilliós táborral rendelkező szocialistákat pedig a Jobbik követi, amelynek nagyságrendileg 800 ezres a támogatói köre. A Jobbik szerintük a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb státuszú csoportjaiban javított, így társadalmi beágyazottsága meglehetősen egyenletes lett.

Mint írják, a Fidesz vezető pozíciói stabilak, de vannak olyan választói csoportok, ahol versenytársra talált, így például a 30 év alattiak körében, ahol az elmúlt két hónap átlaga alapján a kormánypárt 15 százalékon áll, míg a Jobbikot szorosan a nyomában, 12 százalékon mérték. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az 50 év felettiek között a szocialisták pozíciója 20 százalékos, ami a Fidesszel szemben minimális, 3 százalékpontos előnyt jelent.

Az Ipsos emellett közel azonos arányúra becsüli a Fidesz, az MSZP és a Jobbik támogatottságát a munkanélküliek csoportjában, ahol a kormánypárt 14 százalékkal vezet, a Jobbik 13 százalékos, az MSZP pedig 11 százalékos.

Szerintük a kis-közepes vidéki városokban is lényegében holtverseny tapasztalható: a Fidesz 13 százalékon, a Jobbik 12 százalékon, az MSZP 11 százalékon áll. Hozzáteszik: a Demokratikus Koalíció tartósan 2 százalékos szavazótábort, mintegy 150 ezer, többségében baloldali-liberális választót sorakoztat fel maga mögé, akik fele korábban az MSZP-re voksolt, míg a többiek nem vettek részt az előző választáson.

Az Ipsos április 6-13. között, 1500 választókorú megkérdezésével végezte felmérését.