A nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal pénteken megkezdődnek az írásbeli vizsgák. Idén összesen több mint 137 ezer diák ad számot tudásáról emelt és középszinten, a mostani érettségiszezonban 181 tárgyból lesz középszintű és 65 tárgyból emelt szintű vizsga.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten horvát nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 7, német nemzetiségi nyelvből öt vizsgahelyszínen 58, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hét vizsgahelyszínen 199, román nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 48, szerb nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 24, szlovák nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen 5, szlovén nemzetiségi nyelvből pedig egy vizsgahelyszínen 2 vizsgázó tesz írásbeli érettségit.

Emelt szinten horvát nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen 38, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hat vizsgahelyszínen 175, szlovák nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen 17, szerb nyelv és irodalomból pedig 1 tanuló tesz írásbeli érettségi vizsgát.

Nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból az írásbeli vizsga középszinten 240 percig tart, és a diákok két feladatlapot oldanak meg. A 30 pontos I. feladatlap szövegértési feladatsort tartalmaz, a 70 pontos II. feladatlap pedig megjelöl három szövegalkotási feladatot, és a vizsgázónak egyet kell választania és megoldania. A vizsgázó először a I. feladatlapot oldja meg, a dolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelynek a megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

Nemzetiségi nyelv vizsgatárgyból középszinten 180 perc az írásbeli vizsga időtartama, amelyből az első rész, az „Olvasott szöveg értése” 60 perc időtartamú, a második rész, „A nyelvhelyesség” feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő 15 perces szünet után a 30 perces „Hallott szöveg értése” rész következik, végül az „Íráskészség” 60 perc időtartamú feladatsora. Az írásbeli vizsga során 117 pont érhető el.

Hétfő reggel magyar nyelv és irodalomból adnak számot tudásukról, kedden a matematika-, szerdán a történelem-írásbelik következnek. Május 4. és június 29. között a középiskolákban és húsz kormányhivatal szervezésében, 1210 vizsgahelyszínen 137 580-en érettségiznek. Ez a 16. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett kétszintű vizsgarendszerben.

Az érettségizők közül mintegy 87 850 diák végzős középiskolás, akik ezúttal tesznek „rendes” érettségit, és idén tavasszal szerezhetnek érettségi bizonyítványt.

A ballagás kifejezés a latin valetans (búcsúzó) szóból ered, a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század hetvenes éveiben az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.

A ballagás szokása, a végzős diákok búcsúja középiskolájuktól a XX. század elejére vált általánossá. Az 1920-as években az említett dalt felváltotta, kiegészítette az Elmegyek, elmegyek… kezdetű magyar népdal.

Szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzősök szerenáddal köszöntik tanáraikat, a ballagás napján pedig az iskola zászlóját követve mennek végig a folyosókon, vállukon kis tarisznyával, amelybe az alsóbb évesek pogácsát, sót, földet és aprópénzt tesznek, és elhelyezik az iskola fényképét is.