Pintér Sándor pénteken Balatonalmádiban, a XI. Magyar Jogászgyűlésen, Közbiztonság-bűnüldözés című előadásában azt mondta, a társadalmi értékítélet jelentős szerepet játszik abban, hogy a polgárok hogyan értékelik a közbiztonságot. Mint hozzátette, 2011-ben a százezer lakosra jutó, regisztrált bűncselekmények száma 4520 volt; a Belügyminisztérium a bűnüldöző szervek átalakítását a statisztikákra építi, még akkor is, ha azok kissé csalókák.

A belügyminiszter közölte, az objektív biztonságérzet tudományos fogalom, azt erősen befolyásolja a bűncselekmények, azon belül a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Emellett szubjektív elemként megjelenik a látencia, az, hogy a sértett mennyire bízik a hatóság felderítő munkájában, illetve a hatóság iktatási „hajlandósága”, utóbbin az úgynevezett robotzsarurendszer sokat javít – tette hozzá.

Közlése szerint az okirattal való visszaélések területén jelentős esetszám-emelkedés tapasztalható (2009-ben 21 ezer, 2011-ben 58 ezer esetet regisztráltak), ami arra világít rá, hogy a jogértelmezési kérdések erősen befolyásolják a statisztikát. Az objektív biztonságérzetet a szankció és a gyors felderítés is befolyásolja – állapította meg Pintér Sándor.

Kifejtette: a szubjektív biztonság jelentősen függ a személyes, családi érintettségtől. A kiscsoportok megkérdezése alapján a tapasztalat az, hogy az egyén biztonságban érzi magát, de a megyéjében már nem elégedett a biztonsággal, az országos helyzetet pedig nagyon sötéten látja – ismertette a belügyminiszter, hangsúlyozva: lényegesen javítja a biztonságérzetet a rendőri jelenlét, a hatóság reagálásának gyorsasága, és az, milyen eredménnyel zárul az eljárás.

Pintér Sándor szólt arról is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Pest megye kiemelkedő a regisztrált bűncselekmények száma alapján. A százezer lakosra jutó, személy elleni erőszakos bűncselekmények száma alapján viszont toronymagasan kiemelkedik Fejér megye, amire nem találják a magyarázatot – mondta.

Hozzátette: 1999 és 2011 között 250-ról 142-re csökkent a befejezett szándékos emberölések száma, ami nemcsak a rendőri munkának, hanem az orvosi segítségnyújtás fejlődésének is köszönhető. Csökkent továbbá a közterületi bűnözés „terjedelme”, az esetek száma Pintér Sándor szerint a jövőben az egyre inkább kiépülő kamerarendszernek köszönhetően tovább mérséklődik. A rablások felderítési eredménye nő, bár ezek száma emelkedett 2006-hoz képest, ennek egyik oka, hogy gyakoribb a gyerekek körében a mobiltelefon-eltulajdonítás. A miniszter elmondta azt is, 1999 óta jelentősen csökkent – 11 ezerről alig 5 ezerre – a személygépkocsi-lopások száma, ami több tényező eredménye. Leszögezte: az ország legrosszabb gazdasági helyzetben lévő megyéiben a legtöbb a bűnelkövető.

Pintér Sándor a minisztérium átvétele óta tett intézkedéseket sorolva közölte: 3500 fős hiányt töltöttek fel az elmúlt időszakban a rendőrségnél, új szolgálatvezénylési rendszert vezettek be, s növelték a közterületi jelenlétet. Kitért arra: szélesebb lett a rendőrségnek a civil szervezetekkel való együttműködése, az önkormányzatok különböző biztonsági feladatokra egyre több embert alkalmaznak, azoknak viszont korlátozott lehetőségeik vannak: nem tarthatják vissza például a tettest, amíg a rendőr megérkezik. A belügyminiszter ezért azt szeretné elérni: az önkormányzati védelmi feladatokat ellátó embereknek (például polgárőr, halőr) több jogosítványuk legyen a mostaninál, vagyis annál, hogy csupán regisztrálják a bűncselekményt.

Pintér Sándor szerint annak megítélése, javult-e a közbiztonság Magyarországon, ma politikai szimpátia kérdése is. A jelenlegi felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka szerint javult – mondta előadásában a belügyminiszter, hozzátéve: azért dolgoznak, hogy ez bekövetkezzen.