Kovács András
Kovács András

A következő évi központi költségvetés tervezete szintén a fiskális fegyelem jegyében íródott, a második Széll Kálmán-terv részét képező konvergenciaprogram végrehajtása érdekében a kormányzat számos kiadáscsökkentő lépés megtételére kényszerül – olvasható az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet elemzésében. Mindezen intézkedések ellenére a nemzetgazdasági tárca továbbra is kitart a gazdaságélénkülést, növekedésorientált fiskális politikát és a versenyképesség javítását hirdető várakozások mellett – tették hozzá.

A jövő évi költségvetés vitáját ezúttal a szokásos őszi ülésszak helyett már nyáron megkezdte az Országgyűlés. Ennek a lépésnek üzenetértéke lehet, hiszen a törvényjavaslat tárgyalásának előresorolásával a kormány nagyobb elkötelezettséget mutat a gazdaságpolitikai célokhoz vezető intézkedési tervek, a kijelölt célok mihamarabbi elérése felé, ami erősítheti a kormányzat pozícióit az EU-val és az IMF-fel való hiteltárgyalások során – vélekedett az elemzőcég.

90 százalék megy el

Bár a sikeres megállapodás esetén rendelkezésre bocsátandó készenléti hitelkeret (15-20 milliárd eurós „biztonsági háló”) felhasználásával a bevételi oldalon nem számol a kormányzat, a hitelmegállapodás tényét és annak várható piaci hatásait számításba veszi a követendő makropálya felvázolása során. Ezzel kapcsolatban az államadósság után fizetendő kamatkiadások mérséklődésére számít a kormányzat (minimum 150 milliárd forintnyi hozamcsökkenésből adódó kamatkiadási megtakarítással számol a nemzetgazdasági tárca).

A kamatkiadások növekedése riasztó mértékű: az államadósság-kezelésre fordított 1336 milliárd forint 90 százalékát kamatkiadásra költjük, ez az összeg rekordnagyságú, a magyar GDP mintegy 4 százalékát teszi ki – olvasható az elemzésben.

Kockázatok

A Költségvetési Tanács a törvényjavaslat véleményezése során nem állapított meg olyan mértékű kockázatot, amely a tervezet hitelességét és végrehajthatóságát aláásta volna. A felvázolt makrogazdasági pálya követése azonban a szakértői grémium szerint is rejt magában bizonyos kockázati tényezőket, melyek a büdzsé bevételi és kiadási oldalát, illetve ezek egyenlegét is befolyásolhatja.

Az Állami Számvevőszék is tarthatónak találta a 2013-as központi költségvetésben szereplő sarokszámokat, noha néhány adónemből várhatóan befolyó költségvetési tétel (társasági adó, gépjárműadó, játékadó, egységes biztosítási adó, távközlési adó, lakossági illetékek, hitelintézeti járadék, cégautóadó, eva, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakciós illeték, szja és elektronikus útdíj) kapcsán kockázatokról is szólt.

Korrekciók

Az Iránytű Intézet szerint a 2013-as évi büdzsétervezet alapvetően egy visszafogott, szigorú, restriktív szempontokat érvényesítő pályát vázol fel, melyet igyekszik kiegészíteni bizonyos gazdasági növekedést serkentő, beruházásélénkítő lépésekkel. Ezek összhangját a vártnál pozitívabb külgazdasági környezet esetén sem lesz egyszerű megtalálni, a költségvetési javaslatban szereplő kockázatok pedig könnyen felboríthatják az előzetes kalkulációkat – vélekedett az intézet.

Úgy látják, a nagy ellátórendszerek reformja kapcsán a rendszerszintű átalakítások helyett egyelőre hangsúlyosabbnak mutatkozik a forráselvonás. A bizakodó várakozásokkal megkonstruált makropálya tartásához valószínűleg számos korrekciót végre kell majd hajtani, melyekre a költségvetési törvényjavaslatot véleményező független intézmények is felhívták a figyelmet – zárul az elemzés.