Költségvetési vita

Rogán: Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér + Videó

KG, 2012. június 27., szerda 13:46, frissítve: szerda 18:56
A jövő évi költségvetés további támogatást ígér a devizahiteleseknek, a gyermeket nevelőknek, a kis- és közepes vállalkozásoknak, megőrzi a nyugdíjak reálértékét, és érvényesíti a tehermegosztás elvét – hangsúlyozta Rogán Antal szerdán a parlamentben. A Fidesz frakcióvezetője további, a munkahelyeket megőrző intézkedéseket javasolt: a közterhek csökkentését a fiatalokat, a nyugdíj előtt állókat, a képzetleneket és a szülés után a munkába visszatérő nőket foglalkoztató cégeknél.

Rogán Antal a költségvetési vitában mondott vezérszónoki felszólalásában az eddigi kormányzati intézkedések és a büdzsé tervezete közötti folytonosságot emelte ki. Kifejtette: a javaslat számol az árfolyamgát költségeivel, a kamattámogatással, a nemzeti eszközkezelő érdemi működésének megkezdésével pedig segít azoknak is, akik már nem tudják fizetni hitelüket.

A költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a jövő évi büdzsé az emelkedés költségvetése lesz. Bővebben>>>

Szavai szerint ez fontos üzenet azoknak, akikre a pénzügyi válság kezdete előtt „rátukmálták” a devizahitelt, és ezért kiszolgáltatottá váltak. Lényegesnek tartotta, hogy megmarad a családi adókedvezmény, azaz hogy a kormány továbbra is elismeri a gyermekvállalás költségeit, illetve hogy amint a kormányváltás óta minden évben, jövőre is megőrzik a nyugdíjak reálértékét. A kormány ezt szerkezeti átalakításokkal érte el, és miután világossá vált, hogy a járulékok nem adnak fedezetet a nyugdíjak kifizetésére, mára egyensúlyközeli állapotba hozta a nyugdíjkasszát.

Rogán: Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér
Rogán kiállt a minimálbér emelése mellett

Amíg az előző ciklusban az önkormányzatok nem kaptak elég támogatást egyre bővülő feladataikhoz, most a feladatok csökkentésével arányosan vonnak el pénzt tőlük – mondta a politikus. Ugyanakkor ez nyit lehetőséget például arra, hogy miután a közoktatás átalakításával minden pedagógus foglalkoztatója az állam lesz, beindítsák az életpályamodellt, rendezzék a tanárok bérét.

Az Állami Számvevőszék szerint maradtak még kockázatok a büdzsében, de a hiánycél tartható. Bővebben>>>

A kormányoldal kitart a tehermegosztás 2010 óta érvényesített politikája mellett – hangoztatta. A frakcióvezető szerint a válságkezelés költségeit továbbra sem lehet csak a családokra terhelni, márpedig a bankok, biztosítótársaságok és egyes multinacionális nagyvállalatok megadóztatása mellett a másik lehetőség a bérek és a nyugdíjak csökkentése lenne, erre pedig nem hajlandók.

Rogán Antal bírálta a progresszív adórendszert szorgalmazó ellenzéket, mondván, hogy ez a családok nagy részének adóemelést jelentene, továbbá kiállt a minimálbér emelése mellett, mondván, ha csökkentik a legkisebb és az átlagos bér közötti különbséget, az azt üzeni, hogy érdemes dolgozni.

Csütörtök délelőtt egyeztet Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormánypártok által megfogalmazott, a munka világát érintő, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot módosító indítványok konkrétumairól - közölte a Fidesz-frakció sajtóosztálya szerdán az MTI érdeklődésére.


További intézkedések kellenek

A frakcióvezető emellett hangsúlyozta, hogy a költségvetésben további intézkedésekre van szükség a munkahelyteremtés és elsősorban a munkahelyek megőrzése érdekében. A Fidesz javaslatai közül kiemelte, hogy csökkenteni kell a képzetlen fizikai dolgozók, a 25 év alattiak és az 55 éven felüliek, valamint a szülés után a munkába visszatérő nők foglalkoztatásának közterheit. Az utóbbiaknál „a lehető leggálánsabb ajánlatot”, a közterhek megszüntetését is elképzelhetőnek nevezte.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője
Fotó: MTI


Mindezt azzal indokolta, érdekeltté kell tenni a vállalatokat abban, hogy az említett, nehéz munkaerő-piaci helyzetben lévő csoportokhoz tartozókat foglalkoztassanak, a közterhek jelentős csökkentésével elért megtakarítást pedig béremelésre fordíthassák. Szintén érdemi tehercsökkentést és egyszerűsítéseket javasolt az önfoglalkoztató vállalkozásoknak, a kényszervállalkozóknak.

A Költségvetési Tanácsnak nincs alapvető ellenvetése a jövő évi költségvetés megalapozottságáról. Bővebben>>>

Rogán Antal egyébként a kiszámíthatóság szándékával indokolta a költségvetési törvényjavaslat szokatlanul korai beterjesztését. A világgazdasági környezetről pedig azt mondta, hogy bár két évvel ezelőtt sokan azt hihették, véget ért a válság, ezzel szemben mélyült: míg a kormányváltáskor Görögország és Magyarország küzdött nehézségekkel, mára már olyan meghatározó uniós államok is, mint Spanyolország és Olaszország.

Ezért is fontos, hogy a költségvetés – például a hiány alacsonyan tartásával – abból az alapigazságból indul ki: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér – mondta zárásul a Fidesz frakcióvezetője, szakításként értékelve ezt a szocialista kormányzás „jövőt felélő”, az államadósságot növelő gazdaságpolitikájával.

MSZP: Irreális növekedési tervek

Az MSZP szerint a 2013-as költségvetésben tervezett adóemelések miatt jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, ráadásul ezért és a szociális támogatások befagyasztása miatt még több ember szegényedik el. Tóbiás József, a szocialisták frakcióvezető-helyettese a költségvetési javaslat általános vitájában szerdán a parlamentben azt mondta: az idei visszaesés után jövőre a gazdaság stagnálására kell készülni, irreális a kormány 1,6 százalékos növekedési terve.

Tóbiás József bírálta az új adókat: a tranzakciós illetéket egyszerű és igazságtalan pénzbehajtásnak minősítette, amelyet mindenkinek fizetnie kell majd, illetve kifogásolta a távközlési adót és az energiaszolgáltatók jövedelemadójának kiterjesztését, szerinte ezeket egyaránt a fogyasztókra terhelik majd a cégek. Elfogadhatatlannak minősítette a pénzkivonást a felsőoktatásból és a gyógyszerkasszából, és azt is, hogy befagyasztják a szociális támogatások összegét, ami véleménye szerint az elmúlt két évben növekvő szegénység terjedését okozza majd.
---- Ellentétes álláspontok ----
Ellentétes álláspontok a kormánypárti és az ellenzéki oldalon

Puskás Imre, a költségvetési bizottság fideszes előadója felszólalásában leszögezte: a költségvetéssel a kormánypártok elsődleges célja a családok támogatása. Példaként említette, hogy a büdzsé évi 160 milliárd forintot hagy a gyermeket vállaló családoknál adókedvezmények formájában. Ugyancsak a családok védelmét erősítik az eladósodott családok érdekében hozott intézkedések, valamint a munkabérek növekedése – mondta. Szavai szerint a családok védelme és támogatása mellett a Fidesz–KDNP a munkahelyek teremtését és megőrzését is kiemelt célként kezeli.

MSZP: Nagy vesztesek az önkormányzatok és az egészségügy

A szocialista Szekeres Imre elmondta, hogy az MSZP képviselői a költségvetés visszavonását követelik. Az ellenzéki párt szerint hatalmas probléma az országban, hogy kevesebb embernek van munkája, mint 2010-ben, a reálbér 4 százalékkal csökken, az adóterhelés 38 százalék, és nőni fog jövőre is, a gazdaság stagnál és visszaesik, leálltak a beruházások, az infláció 5 százalék felett van, a kisvállalkozások kiadásai havi szinten nőnek, a nem fizető adósok száma nem csökken, a fiatalok 40 százaléka el akarja hagyni az országot, és négymillióan élnek a létminimum alatt.

Nyikos László (Jobbik) kiemelte, hogy ez a költségvetés nem Magyarországnak vagy a magyar embereknek, hanem a nemzetközi pénzpiaci világnak szól, ezért a Jobbik elutasítja a javaslatot. A kormányban „nincs igazán tűz, igazán hit sem, hogy egy tisztességes költségvetést készítsen” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

LMP: Az ország zsákutcába tart

Vágó Gábor (LMP) pártja véleményét ismertetve elmondta: álláspontjuk szerint ez a költségvetés azt a gazdaságpolitikát folytatja, amellyel „tovább menetel az ország a zsákutcába”. Az ellenzéki párt szerint a jövőbe és a közszolgáltatásokba kellene befektetni. Az LMP számára elfogadhatatlan, hogy az oktatásra fordított források „történelmi mélyponton” vannak – folytatta. A foglalkoztatásban és a munkaügyben – tette hozzá – a kormány tovább folytatja az illúziók kergetését: százezer új munkahelyet tervez a kormány, miközben idén csökkent a foglalkoztatás, és nem változnak a feltételek. Az LMP szerint a GDP-növekedés nem megalapozott, ahogyan az új adónemek bevezetése is különösen magas kockázatot jelent. Vágó Gábor úgy fogalmazott: az egészségügy helyzete a legsúlyosabb, egyszerűen „lekapcsolják a rendszert a lélegeztetőgépről”.

Az ellenzéki felszólalók mindhárman szóvá tették, hogy az expozék elhangzása után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter távozott az Országgyűlés plenáris üléséről, Orbán Viktor miniszterelnök meg sem jelent, egyedül Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára képviseli a kormányt, és mindössze 15-20 képviselő ül a Fidesz–KDNP-frakció padsoraiban.

KDNP: Az állam most valóban összehúzza magát

A korábbi kormányok csak megszorításokban gondolkodtak költségvetéseik összeállításakor, de most alapvető változások történtek, a magyar állam valóban „összehúzza magát” és több pénzt hagy a magyar családoknál és vállalkozásoknál. Hargitai János, a kereszténydemokraták parlamenti frakciójának vezérszónokaként fogalmazott így. A kormánypárti politikus felszólalásában teljesíthetőnek nevezte a 2013-as költségvetési törvényjavaslatban szereplő makrogazdasági prognózisokat, amit szerinte az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleménye is megerősít.

---- Számoltak a nemzetközi környezettel  ----

Gyors reagálás

A további felszólalások során a szocialista Burány Sándor felrótta, hogy a költségvetés elkészítői nem vették figyelembe sem a Költségvetési Tanács, sem az Állami Számvevőszék megállapításait. A kormány gazdaságpolitikai lépései növekedés- és foglalkoztatásellenesek, ezért elfogadhatatlanok – zárta felszólalását.

Seszták Oszkár (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a költségvetést tárgyalva sem a korábbi szocialista kormányok tevékenységéről, sem a Magyarország gazdaságát jellemző perifériális, félperifériális helyzetről, sem pedig az euróövezet válságáról nem lehet megfeledkezni. Kiemelte, hogy a kabinetnek egy elhúzódó, kétciklusú válság közben kell rendbe tennie a magyar gazdaságot. Seszták Oszkár szerint a költségvetésből kitapintható az a reálpolitika is, amely gyorsan reagál a nemzetközi környezet változásaira.

Senkinek ne kelljen elhagynia az országot

Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője megélhetési okokból külföldre kényszerült magyarok hozzá írott leveleiből idézett. A képviselő azt kérte, hogy a költségvetés kialakításakor a magyar politikusok tartsák szem előtt az azokban foglaltakat, azaz azt, hogy senkinek ne kelljen az anyagi helyzete miatt elhagynia az országot.

Varga István, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy a korábbi éveknél jóval több pénz jut a bíróságokra és az ügyészségekre. Természetesen – folytatta – még ez az összeg sem elegendő, de az igazságszolgáltatás mélyreható reformjához megfelelő. A magasabb költségvetési juttatással a kormány azt szeretné bizonyítani, hogy bár szűkösek a források, a romeltakarításhoz feltétlen szükséges az igazságszolgáltatási reform befejezése, valamint az, hogy a magyar bírák valóban normális és európai körülmények között tudjanak ítélkezni – mondta a kormánypárti politikus.

Igazságszolgáltatás, önkormányzatok, agrásium, turizmus, egészségügy

Szabó Tímea (LMP) felszólalásában azt mondta, a büdzsé a társadalmi leszakadás költségvetése, amelyben Bokros-csomag méretű megszorításokat készülnek végrehajtani. Zsiga Marcell (Fidesz) a költségvetésnek az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásáról beszélt felszólalásában. Szerinte éjelentős lépés, hogy a 2013-as költségvetésben 7,5 milliárd forintot szánnak a miskolci, a szegedi és a debreceni bírósági épületek felújítására, Budapesten pedig épületrekonstrukcióra és új kerületi bíróság létrehozására.

Apáti István (Jobbik) arról beszélt: az önkormányzatok esetében több száz milliárd forintos forráskivonás történik, amit a Jobbik szerint nem indokol a feladat- és intézményelvonás. Pócs János (Fidesz) a kormánynak az életképes mezőgazdaság megteremtéséért tett lépéseit emelte ki a 2013-as költségvetésből. Kiemelte, hogy a büdzsében 40 milliárd forintot szánnak állattelepek támogatására, 2,6 milliárd forintot pedig a sertésstratégia megalapozására.

Pál Béla (MSZP) szerint mindössze néhány milliárd forint jut országmarketingre, ami ráadásul évről-évre egyre csökken; a szomszédos országok sokkal többet költenek ugyanerre a célra. Szerinte súlyos hiba, hogy megszűnt az idegenforgalmi adóhoz adott hozzájárulás, amelyet marketingre lehetne költeni. Kovács József (Fidesz) az egészségügyről beszélve kiemelte, hogy az előző kormányok forráskivonása nélkül a mostani kormánynak is sokkal nagyobb lenne a mozgástere, és nem kellene bizonyos lépéseket megtennie.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Vedd észre, ha valami nincs rendben!
Lakner Dávid
Nőként sokkal könnyebb áldozattá válni.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 1 db

A hozzászólások mutatása