A Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban kifejtették: a teljes halálozási arány nálunk a 27 uniós ország átlagának a másfélszerese, a keringési betegségek miatti csaknem a duplája, míg a daganatok okozta halálozás 43 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. A százezer lakosra jutó, valamint ezen belül a keringési betegségek okozta halálozás az uniós országok azon negyedébe sorolja Magyarországot, amelyben a legtöbben halnak meg. Európában Magyarországon van a legtöbb tüdőrákos, a daganatok miatti halálozási arány pedig az egész kontinensen itt a legmagasabb.

Gyengébbek az életesélyek

A szűk három hónapja érvényben lévő szabályozás visszaszorította a drogfogyasztók számát, de a heti 350 ezer drogfogyasztó körében már most hódítanak új vegyületek. A kábítószer elleni küzdelem világnapja alkalmából hazánk legszókimondóbb toxikológusát, Zacher Gábort faggattuk a magyarok partidrog-fogyasztási szokásairól és a nemrégiben bevezetett C-lista áldásos hatásáról. Bővebben>>>

A születéskor várható élettartam a rendszerváltás óta valamelyest nőtt, ám az uniós átlaghoz és szűkebb környezetünkhöz képest is – Románia kivételével – gyengébbek a magyarországi életesélyek – írta a KSH, hozzátéve: ennek egyik fő oka az egészségtelen életvitel, de számos szociális, társadalompszichológiai tényező is szerepet játszik benne. Kitértek arra: Magyarország drogfertőzöttsége uniós viszonylatban kedvezőbbnek számít, de a fiatalok veszélyeztetettsége egyre nő, a közvélemény és a szülők pedig valószínűleg alábecsülik azt a veszélyt, amit a drog jelent a fiatalabbakra.

A KSH elemzése szerint az utóbbi évek leglátványosabb változása a kórházi egynapos ellátási esetek számának gyors növekedése volt: míg 2006-ban 58 ezer, 2010-ben már 130 ezer aktív, „magas szakmai-technikai ráfordításigényű ellátási feladatot sikerült a beteg 24 óránál rövidebb benntartózkodása mellett ellátni”. Ezzel együtt az elmúlt húsz évben valamelyest csökkentek az ország különböző térségeiben élők ellátásának minősége közötti különbségek, ám az egyenlőtlenségek még mindig fennállnak.

34 ezer orvos

Magyarországon tízezer lakosra számítva 34 orvos van, ezzel az uniós középmezőnyben vagyunk. Tavaly csaknem 34 ezer orvos dolgozott az országban, az üres orvosi állások aránya a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a legmagasabb. A KSH rámutatott arra, hogy az orvoshiány csökkenése nem várható, mivel az orvosi egyetemeken diplomát szerzők száma 2009 óta kevesebb, mint a külföldre távozó orvosoké. A migráció oka elsősorban az európai szintnél nagyságrendekkel alacsonyabb magyarországi fizetés, de jelentős a szerepe a rosszabb hazai munkakörülményeknek és az általános társadalmi bizonytalanságnak is – írta a KSH.

A Magyarország 2011 című kötet eddig közölt elemzései az oktatást és a képzést járták körül.