Április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, melyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” A népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot a törvényes határidőn belül négyen támadták meg az Alkotmánybíróságon.

Sereg András, az Ab sajtófőnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a testület a beadványokat soron kívüli eljárásban tárgyalja. A határozattervezetet az Ab július 6-i, hétfői teljes ülésén napirendjére tűzi, és még az ítélkezési szünet előtt döntést kíván hozni az ügyben. Az Ab az indítványok mellett minden ügyben hivatalból vizsgálja a releváns körülményeket, így többi között az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokat, különös tekintettel az alkotmánymódosításra. E vizsgálat során születhet döntés arról is, hogy a népszavazás okafogyottá vált-e. Erre volt példa az Ab gyakorlatában az Albert-házaspár által a több-biztosítós egészségügyi modellről, az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló népszavazás okafogyottá minősítése 2008 novemberében, miután az erről szóló, 2008 februárjában elfogadott törvényt a parlament májusban hatályon kívül helyezte.

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. Az Országgyűlés az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, a képviselői juttatásokról szóló törvényt pedig 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Az új, 2010. január 1-jétől hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és bizottsági, vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselők felelőssége lesz, amelyből számlák alapján írhatóak le a költségek. Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Jövő évtől tehát minden képviselő saját maga döntheti el – ugyanúgy, mint a vállalkozók –, hogy nem gyűjt számlákat, és ebben az esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek; vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt és egy becslést készít arról, hogy a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.

(MTI)