Schmitt Pál méltatlannak nevezte az őt ért támadásokat, amelyek szerinte nemcsak a személye, hanem a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét is aláássák. „Hiszen akárhogy is, az ország megválasztott első embere vagyok, aki az ország egységéért, a demokrácia működésért, az alkotmányosság őrzéséért felel” – fűzte hozzá.

Kiemelte, nem szabad elfelejteni, a plágiumügy abból indult ki, hogy „egy blogger” bejelentette: a kisdoktorija körül „valami nem volt rendben”. „Én meg úgy gondoltam, hogy rendben volt” – mondta.

Mint az MNO korábban beszámolt róla: mintegy ezer ember vonult a Sándor-palotához szombaton, hogy lemondásra szólítsa fel Schmitt Pált.

Arra is kitért: méltatlannak tartja, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori értekezésével kapcsolatban lemondásra szólítják fel, és „az ország rossz hírét keltik”, noha a mostani ügynek semmi köze sincs az államfői funkciójához. „Anélkül, hogy az ártatlanság vélelmét megkaptam volna, mindennek kikiáltottak” – mondta.

A Semmelweis Egyetem szenátusának a kisdoktori cím visszavonásáról szóló döntését úgy értékelte: „gyakorlatilag a tudomány saját magát korrigálta”. „Ha húsz évvel ezelőtt tévedett a tudomány, mert nem hívta fel a figyelmemet bizonyos hiányosságokra, azt most a szenátus kijavította. Hogy úgy mondjam, önmaguk között 1:1 a meccs, csak sajnálom, hogy ennek én voltam a szenvedő alanya, hogy rólam szólt, az én becsületemről, az én eljárásomról a dolog" – fogalmazott.

Schmitt: Nincs szándékomban lemondani
Schmitt: Nincs szándékomban lemondani

Schmitt Pál azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza. „Talán lesz valaki, talán lesz egy ügyvéd, aki utánamegy, hogy milyen alapon hagyta ki a Semmelweis Egyetem szenátusa a Magyar Akkreditációs Bizottságot” – mondta.

„Milyen alapon vették át (Réthelyi Miklós) miniszter úrtól a lezárt borítékot, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy először az akkreditációs bizottságnak kell vizsgálni az ügyet?” – tette fel a kérdést jelezve ugyanakkor, nem akar pereskedni az egyetemmel.

Orbán Viktor szerint a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban „efölött áll”. A miniszterelnök pénteken az államfő plágiumügyét firtató újságírói kérdésekre válaszolva – reggeli nyilatkozatához hasonlóan – elmondta: a legfontosabb az ország érdeke, ez pedig az, hogy Magyarországnak mindig legyen olyan vezetője, akinek a személye sérthetetlen. Hozzátette: a köztársasági elnök sérthetetlenségéről szóló alkotmányos szabályt mindenkinek megfontolásra és betartásra javasolja.

Arra a kérdésre, kinek akar bizonyítani azzal, hogy hetvenévesen PhD-dolgozat írásába kezd, úgy válaszolt: önmagának és azoknak is tartozik ezzel, akik idáig bíztak benne. Mint mondta, nem fogadja el, hogy csorba esett a húsz évvel ezelőtt megírt dolgozatán, ezért ír „egy másikat”.

Interjú a közszolgálati tévében

A köztársasági elnök kiemelte, hogy kiáll az igazáért, mert úgy érzi, hogy az egyetem mellett segítőit is meg kell védenie.

A riporter felvetésére arról is beszélt: lehet, hogy jobb lett volna, ha korábban lemond kisdoktori címéről. „Visszaadni vagy felfüggeszteni, mindenféle megoldás lett volna, mert az e körüli vita megosztotta a magyar társadalmat (...), holott a feladatom az egységen való fáradozás" – magyarázta, hozzátéve, azért nem adta vissza címét, mert bízott az igazában, abban, hogy megerősíti az egyetem tényfeltáró bizottsága.

Kitért arra is, fair play-díjas olimpiai bajnok vívóként nem szokott hozzá az „oldalról és hátulról jövő” támadásokhoz, de kiáll az igazáért.

Azzal kapcsolatban, hogy lemondásra szólították fel, úgy fogalmazott: nincs oka lemondani, s ebben szerinte a tényfeltáró bizottság jelentése is megerősítette. Mégis „valamilyen szakmai-etikai hivatkozással a Semmelweis (Egyetem) szerintem helytelenül, elvette a fokozatomat” – tette hozzá, azzal együtt, hogy a szenátus csak a Testnevelési Egyetem húsz évvel ezelőtti hibáját javította ki.

A kormánypártok fizethetik meg Schmitt Pál döntésének árát – állítja Kiszelly Zoltán politológus. Az ellenzéki pártok az államfő ellen elindított, úgynevezett megfosztási eljárással arra kényszeríthetik a Fideszt és a KDNP-t, hogy megvédjék az elnököt, és sorsát így összekapcsolják a sajátjukkal. Kiszelly Zoltán szerint Schmitt Pált – és rajta keresztül a Fideszt – újabb támadások fogják érni.  Kattintsanak a Lánchíd Rádióban készült beszélgetés meghallgatásához.

Arra a kérdésre, most, a döntése után megkönnyebbült-e, nemmel válaszolt. Elmondta, úgy látja, elvadultak a személyét érő támadások, például ha uszodába vagy étterembe megy, körülveszik, bekiabálnak, hogy miért nem mond le, ám szerinte nem tudják megindokolni, hol követett el komoly hibát. „Nincs érvanyaguk. Ha ebbe kapaszkodnak (...), a kisdoktori dolgozatba, az kevés, most már ők is tudják” – jelentette ki.

Zárásként azt mondta, nem hagyja, hogy miután egész életében feddhetetlenségre törekedett, úgy emlékezzenek rá az emberek, mint akit egyszer csaláson kaptak. „Be fogom bizonyítani, hogy egyetlenegyszer sem, ez becsületbeli ügy” – jelentette ki. Hozzátette, politikai támadások érték, de nem mutat gyengeséget és nem roppan bele a ránehezedő nyomásba.

Mint ismert, Schmitt Pált csütörtökön, külföldi útja alatt a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta az 1992-ben a Testnevelési Egyetemen megszerzett kisdoktori címétől. Az egyetem rektora a döntést azzal indokolta, hogy a kisdoktori értekezés – mivel nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul – nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak. Az egyetem tényfeltáró bizottságának a disszertációval kapcsolatos jelentését a Semmelweis Egyetem rektora kedden elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek tájékoztatásul, valamint állásfoglalás céljából, Réthelyi Miklós viszont illetékesség hiányára hivatkozva olvasatlanul visszaküldte. Ezután foglalt állást az egyetem doktori tanácsa, majd döntött az intézmény szenátusa az államfő doktori címének visszavonásáról.