A három szolgáltató hétfői közös közleménye szerint a társaságok ugyanakkor megerősítik, hogy folytatni kívánják a kormánnyal a távközlési adóval kapcsolatos tárgyalásokat.

Az MTI információi szerint a legutóbbi, pénteki egyeztetésen nem jutottak megállapodásra a felek.
A társaságok álláspontja szerint a jelenlegi tervezet megvalósítása komoly terhet jelentene ügyfeleiknek, valamint aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlésiköltség-növekedést okozna a magyar vállalatok számára. Ezáltal az adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét.

Bár a társaságok hangsúlyozzák, hogy veszélyesnek tartják egy, a nemzetgazdaság szempontjából fontos húzóágazat többszörös adóztatását, megértik a kormányzat szempontjait, és olyan javaslatokkal segítik a kormányt, amelyeknek köszönhetően időben, fenntartható módon bevezethető a Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő fogyasztási típusú adó.

A sajtóban korábban megjelentek szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elképzelései alapján az első tízpercnyi telefonbeszélgetés mentesülne az adó alól, és személyenként havonta maximum 700 forint lenne a közteher. A vállalatok legfeljebb havi 2500 forintot fizetnének.

Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a vázolt konstrukció a tehetősebbeknek kedvezhet, mert az is csak 700 forint adót fizetne, aki 20-40 ezer forintért telefonál havonta.

Az újabb variáció szintén nagy terhet róna a szolgáltatókra, hiszen az informatikai rendszerüket jelentősen fejleszteniük kell ahhoz, hogy ez az adó beszedhető legyen.

A telefonadó tervezetéről hamarosan dönteni kell, hiszen a kormány még az idén több tíz milliárd forint bevételt vár tőle.
A távközlési adóval az idén 30 milliárd, jövőre körülbelül 52 milliárd forinttal akarja növelni a kormány a költségvetés bevételeit. Ennek alapján éves szinten körülbelül 3,5-4 ezer forint, azaz körülbelül havonta 300 forint jut egy felhasználóra. Magyarországon mintegy 11,5 millió mobil-előfizetést és 2,9 millió vezetékes vonalat tartanak számon.