Sem vörös csillag, sem horogkereszt

Markotay Csaba, Lőrincz Tamás

2017. március 20., hétfő 19:41, frissítve: kedd 05:04

A Converse cipőmárka, a San Pellegrino ásványvíz, a Milky Way nevű csokoládé – csak néhány példa azokra a termékekre, amelyek a Heineken mellett pórul járhatnak a parlament előtt lévő, lex Heinekenként emlegetett, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló javaslat nyomán. Sőt, több budapesti tematikus kocsma is kommunizmussal kapcsolatos dekorációval különbözteti meg magát, így elképzelhető, hogy nekik is változtatniuk kell majd üzletpolitikájukon.

Bár a javaslatot lényegében a Heinekenre szabták a kormánypártok, tegnap még sok képviselőjük sem tudta biztosan, hogy mi lesz más termékekkel. (A Converse-nek vannak olyan cipői, amelyeken vörös színű az ötágú csillag, a San Pellegrino és a Milky Way pedig a Heinekenhez hasonlóan ezt a jelképet használja.)

– A szabálynak mindenkire kell vonatkoznia – mondta lapunknak a KDNP-s Hollik István, aki szerint az sem jó, ha kettős mércét alkalmaznak. Van olyan termék, amelyen horogkereszt van? Ha nincs, akkor vörös csillag miért legyen – tette fel a kérdést. Arra a felvetésre, hogy mit tegyen az a söröző, amelynek címerében vörös csillag van, azzal válaszolt, hogy „vegyék le”.

A javaslat hétfő esti általános vitájában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a többi között arról beszélt expozéjában, hogy a stratégiai partner Heinekent nem munkaadóként és nem is adófizetőként akarják támadni, de szerinte fontos, hogy a nemzeti önrendelkezés kérdése konkrét ügyekben is terítékre kerüljön. Az általános vitában egyébként a kormány nevében felszólaló Fónagy János azt mondta, hogy álláspontjukat csak a vita későbbi szakaszában ismertetik majd. Így viszont sok kérdésre továbbra sincs válasz.

A jobbikos Staudt Gábor még a javaslat bizottsági szakaszában arról beszélt, hogy egy ilyen szabályozással nem kellett volna várni a rendszerváltás óta csaknem 30 évet. Azt is kifogásolta a jobbikos politikus, hogy a kormány a tervezet alapján egyedi felmentést adhat a szabályozás alól. – A jogállam megcsúfolása egy cég elleni bosszúhadjárat – ezt már a szocialista Burány Sándor fejtette ki a parlamentben, az LMP társelnöke, Hadházy Ákos pedig közölte, hogy ez egy álprobléma, ráadásul a nemzetközi jognak sem felel meg, hiszen ha a cégek megtámadják majd emiatt Magyarországot, komoly kártérítést kell fizetnünk.

Épp ez utóbbit említette a Magyar Nemzetnek Lövétei István alkotmányjogász is, aki úgy fogalmazott: óriási kártérítést fizethet a magyar állam, ha életbe lép a jogszabály, és emiatt gazdasági hátrányt szenvednek az érintett cégek. (Erről részletek keddi lapszámunkban.)

Lapunk megkereste a Heinekent is, hogy megtudjuk, tervezik-e, hogy bírósághoz fordulnak a törvény életbe léptetése után, de egyelőre nem kívántak nyilatkozni.

Bár a kormánypártok jelkép-kérdésnek állítják be a lex Heinekent, az ügy mögött valójában nem ez, hanem a Heineken és az Igazi Csíki Sör közötti vita áll (utóbbi elvesztette a Heinekennel szembeni névhasználati pert Romániában), és az is elképzelhető, hogy az új söripai szabályozással a kormány végső célja a hazai sörgyárak magyar tulajdonba terelése lehet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten mindenesetre jelezte: a Heineken nehéz hetek elé fog nézni, mert ő a végletekig elszánt a Csíki Sör és egyáltalán a magyar sör védelmében. Akkor más, hasonló jelképet használó cégekről és termékeikről nem tett említést.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.21.