A kereszténydemokrata politikus a jövő csütörtökön megjelenő Közszolgálat című havilapnak adott interjújában kiemelte: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a 2010-es 40 500 helyett tavaly 38 400 abortuszt végeztek el, de ez a szám is kiugróan magas Európában a lakosságszámhoz képest, az átlag kétszerese, ezért tovább kell csökkenteni.

Hozzátette: szó sincs az abortusz betiltásáról, a társadalom nem fogadná el, az érintettek a szomszédos országokban végeztetnék el a műtéteket. „A leghelyesebb út az, ha folytatjuk azt a széles körű felvilágosítást, amelyet megkezdtünk. Akár a nőgyógyászok, akár civil szervezetek segítségével felhívjuk a magzatelhajtásra jelentkező fiatal lányok figyelmét a lelki és egészségügyi következményekre” – fogalmazott Soltész Miklós. Az államtitkár elmondta, sok olyan házaspár van, amelynek valamilyen okból nem lehet gyermeke, pedig szeretne utódot. Ezt a válsághelyzetet úgy a legkönnyebb megoldani, hogy azok a nők, akik nem akarják felnevelni gyermeküket, esélyt adnak számukra, és megszülik őket – mondta.

Mintha a valóságot zárnák ki

Ezzel párhuzamosan az oktatási rendszeren belül a családi életre nevelésnek is fontos szerepet kell kapnia – hangsúlyozta Soltész Miklós. Mint kifejtette: ma „a biológia, a kémia vagy a matematika tantárgyakból is elvont, a valódi életünk szempontjából semmire sem használható tudást ömlesztenek a gyermekekre. (…) Biológiából és kémiából mindenféle képleteket kell bemagolni, miközben a tinédzser lányok vagy fiúk döbbenten fedezik fel magukon a testi fejlődésüket, amelyről a tanároktól semmit sem hallanak. De ugyanígy nem tanulnak semmit a különféle betegségekről, azok megelőzéséről, a helyes gyógyszerválasztásról sem. Sokszor a tanárok is csak legyintenek, ha ilyeneket hallanak.”

Az államtitkár szerint az oktatási rendszer mintha csak a valóságot próbálná kizárni a gyermekek életéből. „Ez teljes tévút, hiszen az interneten a gyerekek mindent látnak, olvasnak, csak sajnos mindennek a rendszerezése, a dolgok rendbe tétele elmarad, hiszen a világhálón nem mondja meg nekik senki azt, mi a jó és mi a rossz. Így van ez a szexualitás szép és kevésbé szép oldalával is” – mondta. Soltész Miklós arra biztatta a fiatalokat, hogy „vállaljanak gyermeket, ne húzzák az időt”. Mint mondta, sokan úgy gondolkodnak, a nagyobb lakás, az autó, a több diploma megszerzése után jöhet a gyerek.

Nehéz áttörni a falat

A családpolitika új szemléletéről szólva azt mondta, törekvésük, hogy a szociális segélyezési rendszert teljesen elkülönítsék a családtámogatási rendszertől. Utóbbinak munkára ösztönzőnek kell lennie, de „nehéz áttörni azt a munkaadói falat”, amely szerint a gyesről visszatérő anyákat részmunkaidőben vagy távmunkában alkalmazzák. A segélyezési rendszerben a természetbeni juttatások lehetőségét próbálják erősíteni, az egész rendszernek a szigorú rászorultsági elv az alapja. Ehhez kapcsolódik az Erzsébet-utalvány is, mivel az ebből az államhoz befolyó pénzt szociális területre, a gyermeküdültetésre forgatják vissza.

Ha nem próbáljuk meg, csak félmunkát végeztünk

Az volt a legnagyobb győzelem, hogy ezen a télen valóban mindenki beszállt a hajléktalanok megmentésébe – mondta még március elején Tarlós István főpolgármester.

Soltész Miklós szerdán Kecskeméten a komplex hajléktalanellátó és rehabilitációs központ átadásának egyéves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a hajléktalankérdésről beszélt. „Nem elég csak közösségi szállást nyújtani, illetve élelmet és ruhát adni a hajléktalanoknak, meg kell próbálni munkához juttatni őket, hogy visszaléphessenek abba a világba, amelyből kikerültek. (…) Ha nem próbáljuk meg őket abban segíteni, hogy munkahelyhez jussanak, amelyből van visszalépés abba a világba, amelyből kikerültek, akkor csak félmunkát végeztünk” – hangsúlyozta az államtitkár.

Soltész emlékeztetett arra: korábban sokszor előfordult, hogy erőszakos volt a hajléktalanok fellépése, s ennek következményeként a társadalomban csökkent a szolidaritás. „Ezen próbáltunk az elmúlt két évben több szempontból is változtatni – húzta alá a politikus. – Ki kell mondani nyugodtan és bátran, hogy van olyan élethelyzet és vannak olyan szituációk, amikor az államnak, az önkormányzatoknak sokkal keményebben és szigorúbban kell fellépniük, akár a közterületek rendje, tisztasága érdekében” – fogalmazott.

Az államtitkár az elmúlt két év eredményének értékelte, hogy az Új Széchenyi-terven belül a foglalkoztatást, a lakhatást és a munkába lépéshez szükséges képzést segítő programokat írtak ki, amelyekre több mint 1,1 milliárd forint összegben érkeztek már pályázatok. Példaként említette a kecskeméti központ mellett a szombathelyit is, ahol szintén sokat tesznek azért, hogy komplexebb legyen a hajléktalanellátás.

Soltész hangsúlyozta: kimutatható eredmény, hogy a sokak által több tízezresre becsült hajléktalanlétszám a leghidegebb téli hónapban alig haladta meg a nyolcezret, persze ez a szám is nagyon magas.