Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a pártok várható választási sikere határozza meg, hogy szavazóik hogyan ítélik meg a választások súlyát. A választások várhatóan abszolút győztese, a Fidesz–KDNP pártszövetség szimpatizánsaiknak 78 százaléka tartja sorsdöntőnek a 2010-es parlamenti választásokat, és gyakorlatilag ugyanennyien vélekednek így a „relatív” győztes, a Jobbik szavazói közül is. Az MSZP-szavazók körében a választást ugyanannyian tartják sorsdöntőnek, mint amennyien nem (45 és 44 százalék). A bejutás határán vagy még ott sem álló pártok, az LMP és az MDF szavazóinak közel héttizede viszont nem tartja ilyen fajsúlyosnak az idei választásokat – derül ki abból a felmérésből, amelyet az Ipsos Zrt. készített az MR1-Kossuth Rádió megbízásából.

Hasonlóan szkeptikusak a 2010-es parlamenti választások fontosságát illetően azok, akik inkább otthon maradnak majd, viszont a pártpreferenciával (még) nem rendelkező, vagy azt titkoló választók többsége (51 százaléka) is sorsdöntőnek látja a jövő hónapban esedékes választásokat.

A megkérdezettek 57 százaléka inkább reményekkel telve várja a következő 12 hónapot, míg 35 százalék inkább aggódik a következő egy év miatt. Az átlagosnál is jóval reménytelibbnek látják a jövőt a Fidesz–KDNP szimpatizánsai, de az szinte minden szavazói csoportról elmondható, hogy többen várják reménykedve, mint aggódva a következő 12 hónapot. (A kivételt a passzív szavazók jelentik.)

Fellendül a gazdaság

A lakosság több mint fele, 53 százaléka úgy véli, a magyar gazdaság állapota négy év múlva, vagyis előreláthatóan a következő parlamenti ciklus végén jobb lesz, mint most. Fele ennyien gondolják, hogy nem változik érdemben, és csak szűk egytizednyien, hogy rosszabb lesz a jelenleginél.

A Fidesz–KDNP támogatóinak csaknem héttizede hisz a gazdasági fellendülésben, az MDF-szavazóknak már csak hattizede, az MSZP támogatóinak pedig fele. A Jobbik-szavazók körében is csak relatív többségben vannak az optimisták, 36 százalék nem vár változást. Az LMP támogatóinak közel fele szerint ugyanolyan állapotban lesz a magyar gazdaság négy év múlva, mint most, igaz, négytizedük azért optimista.

A passzív választók abszolút többsége nem vár változást, aki mégis, az inkább pesszimista. Ezzel szemben a bizonytalan és a pártreferenciájukat titkoló választók inkább optimisták – még ha nem is olyan nagy mértékben, mint a lakosság egésze.

Bíznak az emberek az anyagi biztonságban

Saját helyzetüket illetően már egy fokkal kevésbé optimisták a megkérdezettek, mint az ország gazdaságát illetően. De így is közel felük, 48 százalékuk bízik abban, hogy négy év múlva az ő és családja anyagi helyzete jobb lesz, mint ma. Egyharmaduk nem vár változást, míg 12 százalék anyagi helyzete romlásától tart.

E tekintetben is a Fidesz–KDNP pártszövetség támogatói a legoptimistábbak: tízből hatan javulást várnak családjuk anyagi helyzetében. A Jobbik-szavazók 56 százaléka, az LMP és az MDF szimpatizánsainak pedig körülbelül fele hisz egzisztenciális helyzete jobbra fordulásában. Az MSZP-szavazók körében viszont már gyakorlatilag megegyezik a javulást és a stagnálást várók aránya, ahogy a pártpreferenciával nem rendelkező vagy azt titkoló választók között is. A legpesszimistábbnak ismét csak azok bizonyultak, akik már „lemondtak” a politikáról vagy a politikusokról, és nem akarnak szavazni: közel négytizedük anyagi helyzete romlására számít.

Az átlagosnál nagyobb az optimisták aránya a harminc év alattiak, az aktív keresők, a gyesen, gyeden lévők körében. Kevésbé számítanak viszont helyzetük javulására a hatvan év felettiek és a nyugdíjasok. Összességében viszont megállapítható, hogy a társadalmi-demográfiai tényezőknek jóval kisebb a szerepük a jövővel kapcsolatos várakozásokban, mint a pártpreferenciáknak. Az optimista harminc év alattiakat kivéve például minden korcsoportban a korcsoportátlagnál lényegesen több Fidesz–KDNP-szavazó bízik anyagi helyzete jobbra fordulásában. Ugyanez igaz minden iskolai végzettségi szinten, minden településtípuson, továbbá az aktív keresők és a nyugdíjasok körében is.

(MR)