Strasbourghoz fordul a TASZ

LM, 2012. július 5., csütörtök 21:48
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért az egyházügyi törvény, ezért alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, illetve kérelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) – közölte a szervezet csütörtökön.

A kilenc, státuszától megfosztott egyház képviseletében írt dokumentumban úgy fogalmaznak, hogy a törvény „beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta”.

Annak a véleményüknek is hangot adnak, miszerint a törvény sérti az egyházak és a polgárok alaptörvényben biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságát, egyenlőséghez és jogorvoslathoz való jogát, valamint mindezekkel összefüggésben a jogállamiság követelményeit, illetve sérti a szintén az alaptörvényben foglalt nemzetközi jogi kötelezettségeket.

Lelkiismeret

A törvény szerintük ellentétes a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított tisztességes tárgyaláshoz és hatékony jogorvoslathoz való jogával, a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jogával, valamint a lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a megkülönböztetés tilalmával.

Emlékeztettek arra, a törvény hatályba lépése előtt az érintetteknek mindössze egy napjuk volt arra, hogy megismerjék a normaszöveget, és felkészüljenek az egyházként történő elismerés feltételeit jelentősen átalakító új szabályok alkalmazására. Nehezményezik, hogy a törvény az egyházként való elismerésre az Országgyűlést hatalmazza fel, amelynek döntése ellen nem lehet a hazai jog szerint jogorvoslattal élni.

Szigor

A TASZ úgy látja, a törvény túl szigorú feltételekhez köti az egyházalapítást, túl széles mérlegelési lehetőséget biztosít az elismerés iránti kérelem elutasítására, nem biztosítja az állam semlegességét, mert a vallás fogalmának meghatározása nem semleges az egyes világnézetek tekintetében, valamint nem biztosítja az állam és az egyház szétválasztásának az elvét, mert az elismerésről a parlament dönt, s így az a pártpolitikai erőviszonyok, és nem normatív kritériumoknak való megfelelés függvénye.

Erdő Péter korábban, a kormány kétéves munkáját értékelve kifejtette: szó sincs róla, hogy összefonódás lenne az állam és az egyházak között. Bölcskei Gusztáv református püspök szerint szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő.


Nem mér egyenlő mércével a törvény akkor, amikor vallásnak csak azt tekinti, ami megfelel a jogszabály által említett definíciónak, és akkor sem, amikor az önkényesen kiválasztott egyházakon nem kéri számon a megszigorított követelményeket, mindenki máson viszont igen – tették hozzá.

Forrás: MTI
hirdetés
Vélemény
Visszatapsolta önmagát
Pilhál György
Gyurcsány megint a fejébe húzta a csörgősipkáját.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 3 db

A hozzászólások mutatása