Perdöntő jelentőségű okirat került lapunk birtokába, amely azt támasztja alá, hogy a sukorói ingatlanok nem egymilliárd forintot értek (mint amennyiért a Gyurcsány-kormány idején egy jogsértő csereügylettel túl akartak adni rajtuk), hanem több mint kétmilliárdot. A Magyar Nemzet birtokába került értékbecslés-tervezetet 2008. június 13-án készítette a Perfekting Kft. munkatársa, Fehérvári Zsolt, és június 20-án küldte meg Császy Zsoltnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkori értékesítési igazgatójának. Eszerint a sukorói ingatlanok értéke 2,140 milliárd forint, a fejlesztési területek pedig négyzetméterenként 3500 forintot érnek.

Ehhez képest július 3-án, tehát alig három héttel később valami furcsa okból a végleges értékbecslésben már csak egymilliárd forintra taksálta a vízparti ingatlanok értékét Fehérvári Zsolt, a négyzetméterár pedig 3500-ról 1300 forintra zuhant. Ráadásul ez az első értékbecslés bár három ingatlannal kevesebbet vizsgált, mégis egymilliárd forinttal magasabb értéket állapított meg, mint a második.

A Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő javaslatára kinevezett nemzeti vagyontanácsi tagok a második, az állam számára a több mint egymilliárd forint hátrányt tartalmazó értékbecslést fogadták el mérvadónak, és az alapján cserélte el a sukorói telkeket a Joav Blum izraeli–magyar befektető tulajdonában lévő albertirsai és pilisi, kiöregedett gyümölcsösökre. Azt, hogy a Perfekting első, 2,140 milliárd forintos becslése lehetett az ingatlanok valós értéke, jelzi: az ügyészség által felkért szakértő 1,8, a polgári perben pedig a bíróság szakértője 1,7 milliárdra tette a területek értékét.

A sukorói büntetőügyben eddig gyanúsítottként kihallgatottak, köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, Tátrai Miklós korábbi MNV-vezér és Császy Zsolt eddig mélyen hallgattak a nyilvánosság előtt arról, hogy a Perfekting által készített és az MNV Zrt. rendelkezésére álló első értékbecslés mit tartalmazott, és mitől, kinek a „kérésére” feleződött meg pár hét leforgása alatt. Az MNV Zrt. által Joav Blum ellen indított polgári per tegnapi tárgyalásán a Fejér Megyei Bíróságon a vagyonkezelő jogi képviselője bizonyítékként csatolta a szóban forgó 2,140 milliárd forintos értékbecslést.

Bár tegnap tanúként hallgatták volna ki a sukorói értékbecsléseket készítő Fehérvári Zsoltot, ő azonban arra hivatkozva tagadta meg a vallomástételt, hogy nem akarja magát bűncselekmény elkövetésével megvádolni. Egyébként a polgári pertől függetlenül folyó sukorói büntetőügynek Fehérvári is az egyik gyanúsítottja: bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt vonták eljárás alá, mert a Központi Nyomozó Főügyészség szerint felszólításra csökkentette az értékbecslés összegét.

Fehérvári Zsolt után a Perfekting Kft. másik értékbecslőjét, Szabó Zoltánt hallgatta ki tegnap a bíróság a polgári perben, aki a pilisi ingatlanok becslését készítette, ugyanakkor az aláírása szerepel az albertirsai és a sukorói becsléseken is. Ő azt mondta, az első sukorói becslés csak egy munkapéldány volt, és az összeg csökkentésének az időközben megkapott közművesítési szakvélemény lehet az oka, bár ő ezt csak hallomásból tudja. Azonban ez az érvelés azért nem állja meg a helyét, mert már a 2,140 milliárd forintos becslésben a közművesítettség hiánya ugyanúgy 30 százalékos csökkentőértékkel szerepelt, mint a későbbi, alacsonyabb értékű becslésben. A felperes jogi képviselőinek a kérdésére, hogy a pilisi értékbecslést miért internetes hirdetés kínálati adatai, és miért nem megvalósult adásvételek alapján készítette el, Szabó Zoltán azt felelte, hogy arra nem volt ideje. Az ügyvéd ezután felhívta a figyelmét, hogy egy pénzügyminisztériumi rendelet szerint, ami alapján a Perfektingnek dolgoznia kellett volna, kizárólag tényadatokat használhattak volna fel.

A tárgyaláson a bírósági és az ügyészségi igazságügyi szakértők egybehangzóan állították, hogy a Perfekting 2,14 milliárdos értékbecslésében megállapított 3500 forintos négyzetméterár valós piaci forgalmi értéknek felel meg.

Ezután Joav Blum jogi képviselőjének indítványára Krizsánszky Tímeát hallgatták ki tanúként, aki 2009-ben az MNV felkérésére állítólag felülvizsgálta az értékeket. Bár Oszkó Péter volt pénzügyminiszter csütörtöki tanúkénti kihallgatásán többek között éppen ezzel a felülvizsgálattal próbálta menteni a menthetetlent, tegnap kiderült: Krizsánszky szakvéleménye csupán a formai követelményeket vizsgálta, az értékbecslések összegét, kiszámításuk módját nem. A tanú elismerte azt is, az egyik albertirsai ingatlan ellenértékét indokolt lett volna 15 százalékkal csökkenteni.

Házkutatás a kaszinózók cégénél. Iratokat és számítógépes adathordozókat is lefoglaltak a nyomozók, amikor október 18-án házkutatást tartottak a Sukoróra tervezett King’s City beruházójának, a KC Bidding Kft.-nek és a King City Management Kft.-nek a székhelyén – tudta meg a Népszabadság. A KC Bidding – amelynek korábbi ügyvezetője Joav Blum volt – közölte: a házkutatás azután történt, hogy bejelentették, nemzetközi választott bírósági eljárást kezdeményeznek a magyar állammal szemben a meghiúsult kaszinóberuházás ügyében. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Hír Televíziónak megerősítette, hogy házkutatást tartottak az úgynevezett Sukoró-ügyben érintett egyes cégek irodájában, és több dokumentumot, iratot, elektronikus adatot lefoglaltak.

Helyreigazítás