A tárca által elkészített dokumentum célja, hogy megtalálja az ellenszert az előző ciklusokban kötött úgynevezett PPP-szerződések által okozott hihetetlen károkra, amik kiváltképp a jelen gazdasági helyzetben jelentenek problémát. „A korábbi kabinetek idején elindított nagyjából száz, magánerőt bevonó nagyberuházás mára számos önkormányzatot és közintézményt a csőd szélére sodort” – mondta a Magyar Nemzetnek Hegmanné Nemes Sára.

Évente százmilliárdos summa

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára kifejtette, hogy az úgynevezett PPP-szerződések megkötése a 2002 és 2010 között időszakra tehető, akkoriban egyes közérdekű fejlesztéseket nem közpénzből hoztak létre, a munkálatokkal inkább magáncégeket bíztak meg. Az államnak hatalmas összegekbe kerül kifizetni azokat a beruházókat, akik vállalták, hogy megépítik a létesítményeket, majd egy, két, esetenként három évtizeden keresztül üzemeltetik azokat. „A PPP-szerződések évente összesen százmilliárdos summát vonnak el a kincstártól és egyes önkormányzatoktól” – fogalmazott Hegmanné Nemes Sára.

Politikai haszon és károkozás

Ez a fajta konstrukció a politikai haszonszerzés szempontjából is rendkívül hasznosnak bizonyult, ugyanis az MSZP–SZDSZ-kabinetek anélkül tudtak jelentős építkezésekbe kezdeni, hogy akkor egy összegben fizetniük kellett volna, viszont az épületek átadásánál már büszkén pózolhattak politikusaik – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Hegmanné.

Az államtitkár arról is tájékoztatta a lapot, hogy a PPP-konstrukciókhoz köthető két börtön, több autópálya-szakasz, valamint számos sportlétesítmény is. A minisztériumi vezető hangsúlyozta, a tárca valamennyi kivitelezővel megbeszélést tartott, ahol az idehaza működő bank képviselői is részt vettek – a téma pedig a szerződések megszüntetése volt. A lap kitér rá, hogy a vállalkozások az építési költségek kilencven, esetenként száz százalékát fedezték bankhitelből, a pénzintézetek azonban a legritkább esetben egyeztek bele a nyilvánvalóan aránytalan megállapodások felszámolásába.

Be kell avatkozni

Fontos kiemelni, hogy bizonyos szerződések esetében elkerülhetetlen az állam beavatkozása, ugyanis a Gyurcsány-kormány idején kötött PPP-megállapodások keretein belül – magánvállalkozók által felépített – tanuszodák, iskolák számos önkormányzatot nehéz helyzetbe hoztak. A szerződések arról szóltak: a cégnek járó összeg egy részét az állam, másik részét az önkormányzat fizeti ki. A sportépítmények legtöbbjét olyan kistelepüléseken húzták fel, amelyek még saját működési költségüket sem tudják kigazdálkodni. Mindez oda vezetett, hogy a helyhatóságok csak állami többlettámogatásból tudnák rendezni a számlát.

A minisztérium megoldásként javaslatot tesz majd a kormánynak: 8-10 településen szüntessék meg a PPP-szerződést, vagyis az állam fizesse ki a vállalkozóknak a tornaterem kialakításáért őket jogosan megillető összeget, majd az önkormányzat bevonásával gondoskodjon az – így köztulajdonba kerülő – ingatlan hasznosításáról. Becslések szerint ez hárommilliárd forintba kerülne.

További részletek a Magyar Nemzetben.