A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan hétfő délután Tatabányán koszorúzással emlékeztek meg a volt zsinagógánál a holokauszt magyarországi áldozatairól, majd az Edutus Főiskola aulájában folytatódott a hivatalos program, ahol Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár mondott beszédet. A politikus Máté evangéliumának 25. fejezetét hozta fel példaként. „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” – hangzott az általa kiválasztott bibliai idézet. Mint az idézet, a mai nap is, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja a felelősségről szól, arról a felelősségről, amelyet az egyén és a közösség vállal azokért a cselekedetekért, amelyek általunk vagy miattunk bekövetkeznek – emelte ki Kovács Zoltán.

Az Auschwitz album című kiállítás megnyitóján, a hajdani zsinagógából kialakított galériában mondott beszédében Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Szolnokon szólt arról is, hogy ezeknek a felnőtteknek és gyerekeknek esélyük sem volt arra, hogy megvédjék magukat, sorsuk eleve elrendeltetett, és az esetek többségében a szülőföldtől távol, kiéheztetve, emberi méltóságukat sárba tiporva lettek gyilkosaik áldozatai.

Fónagy János szólt arról, hogy Szolnokon a II. világháborút megelőző időszakban kereken 1100 zsidó élt és vette ki részét szorgalmával a település fejlődéséből. A világpolitika azonban a szolnokiakat sem hagyta békében élni és alkotni. Tönkretette, megnyomorította ezt a nagyszerű közösséget, 1944 nyarán mintegy ötezer embert hurcoltak el a városból és környékéről, és csupán néhányan tértek vissza egykori lakóhelyükre.

A deportáltakat haláltáborokba vivő vonatok nemcsak Szolnokról, hanem az ország sok más helyéről is megindultak, és rövid idő leforgása alatt a magyar nemzet 600 ezer lelket veszített el a holokauszt borzalmai által. Az Auschwitz-Birkenauban elpusztultak közül minden harmadik magyar állampolgár volt – emlékeztetett a fideszes politikus.

Fónagy János hangsúlyozta: noha az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, emlékezni tudunk, és vállalnunk kell a „történelemkönyvek sötét oldalait is”. Ugyanakkor a mostani fiataloknak minden adandó alkalommal el kell mondanunk, hogy ezek nem megismételhetetlen dolgok, mert a „történelem, bár azon vagyunk, hogy ez soha ne essen meg, magában rejti az ismétlődés lehetőségét” – fogalmazott az államtitkár.

Varga Béla holokauszt-túlélő azt idézte fel, hogy 14 éves szolnoki diákként miként élte meg családjával elhurcoltatásukat, az Ausztriában töltött nehéz napokat és a szerencsés szabadulást. Mint mondta, már a gettóba kerüléskor elvették a személyi irataikat, ami azt jelentette, hogy „nem létezünk többé, nem kell velünk elszámolni”.

A Szolnoki Galériában berendezett Auschwitz album című kiállítás alapja az a képgyűjtemény, amelyet egy, a haláltáborból élve kikerült kárpátaljai zsidó lány talált és őrzött meg az utókor számára. A fotókat a magyar zsidó transzportok érkezése idején az SS azonosítási szolgálat két tagja készítette különleges engedéllyel, mert a táborban szigorúan tiltották a fényképezést.

„Legyen erőnk, legyen erkölcsi tartásunk”

A holokauszt-emléknap üzenete, hogy Magyarországon senki sem élhet félelemben; minden, a nemzethez lojális közösséget meg kell becsülni, és a többségnek mindenkor következetesen meg kell őket védeni – mondta Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója hétfőn, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján tartott budapesti rendezvényen.

A kormány és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont megemlékezésén tartott beszédében a történész professzor arra szólított fel, hogy „legyen erőnk, legyen erkölcsi tartásunk, hogy a demokrácia szelleme és gyakorlata, a nemzeti méltóság kisugárzása, tisztelete (…) legyőzze az előítéleteket, visszaszorítsa a fajmítoszt, kigyomlálja a gyűlöletet”.

Beszélni kell a történtekről

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint fontos a szembenézés a múlttal, és két éve új korszak kezdődött, már határozottan „nevén lehet nevezni a dolgokat”, beszélni lehet arról, amiről sokáig nem lehetett.

Az államtitkár a nemzetközi sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetést hétfőn a Holokauszt Emlékközpontban a magyarországi holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából. Mint az eseményen kiemelte, Magyarország a tavalyi soros EU-elnöksége idején igyekezett előtérbe helyezni a kulturális sokszínűséget, bemutatni az országot és Közép-Európát, amelynek kultúrájához a zsidóság is elválaszthatatlanul hozzátartozik. A zsidó közösségek hidat képeznek az országok, országrészek között – mutatott rá. Megjegyezte: Budapesten máig jelentős zsidó közösség él.

Hangsúlyozta, az első Orbán-kormány idején, 1999-ben született döntés a Holokauszt Emlékközpont létrehozásáról, amely – mint mondta – az egyik legfontosabb helyszíne a történelemről folytatott párbeszédnek. Ugyancsak ez a kormány határozott úgy, hogy 2001-től minden évben április 16-án tartsák a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját – idézte fel.

Kovács Zoltán azt mondta: az első világháború rombolása vezetett oda, hogy egy kiemelt népcsoporton keresztül gyakorolták a „gonosz ideológiát”, a közösségek harmonikus együttélése egyik pillanatról a másikra foszlott szét.

Mint fogalmazott, a holokausztban annak univerzalitása a „legmegdöbbentőbb”, az, hogy faji alapon a gyermekektől az idősekig mindenki áldozat lehetett.

Mint kiemelte, hogy ne fordulhasson elő ismét hasonló, megfelelően kell beszélni a történtekről, és azokra időről időre emlékezni kell.

Az emberi méltósághoz mindenkinek elidegeníthetetlen joga van

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint az emberi élethez és az emberi méltósághoz mindenkinek elidegeníthetetlen joga van, és a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek áldozatai között nem lehet különbséget tenni – mondta Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő hétfőn, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján az MTI-nek.

Világossá kell tenni minden nemzedék, különösen a fiatalok számára, hogy a nemzeti és a nemzetközi szocializmus megjelenési formái soha többé nem lehetnek részei az emberiség történelmének – szögezte le a kormánypárti politikus, hozzátéve: a holokauszt idején ártatlanul meghurcolt és meggyilkolt honfitársaik emléke előtt kötelességük fejet hajtani.

Kiemelte: fiatal kereszténydemokrataként olyan Magyarországon szeretnének élni, ahol a szélsőséges gondolkodás a lehető legkisebb mértékben van jelen a közéletben. Mint mondta, bíznak abban, hogy az esetenként néhány ellenzéki politikus részéről tapasztalható jobb- vagy baloldali szélsőséges megnyilvánulások nem találnak visszhangra a társadalom széles rétegei körében, és jelentéktelen tényezővé válnak.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.