Szép csendben államtitkokat cserélünk az oroszokkal

MNO

2017. március 3., péntek 19:11, frissítve: szombat 10:27

Április elsejétől minősített adatokat, azaz államtitkokat is cserélhet a magyar és az orosz kormány. A formális megegyezésből nem derül ki, mit is osztunk meg az oroszokkal, de a paksi bővítés is a témák között lehet – mondta az MNO-nak Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja. Orosz részről a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB kapja meg a titkos információkat.

Feltűnés nélkül, az utolsó oldalakon jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben: egy tavaly decemberben meghirdetett egyezmény alapján, április elsejétől államtitkokat is kicserél majd a magyar és az orosz kormány. A decemberi hirdetmény kitér arra is, hogy a magyar kabinet ugyanilyen megállapodást kötött a horvát és a montenegrói kormánnyal.

Mit árulnak el?

A pénteki közleményt Szijjártó Péter külügyminiszter tárcája adta ki, a bejelentés hangsúlyozza, hogy a megállapodás a minősített adatok védelméről is szól. Ugyanakkor arról semmi sem derül ki, hogy konkrétan milyen típusú adatokat osztanának meg az oroszokkal – pedig uniós tagállamként, a NATO tagjaként korántsem mindegy, hogy milyen információt adunk át a mindkét szövetségi rendszerrel szemben álló orosz föderációnak.

Írásban érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, szerettük volna megtudni, hogy

  • Milyen adatok cseréjéről van szó?
  • Érinti ez a paksi bővítés ügyét?
  • Tájékoztatják-e a részletekről a NATO és az EU illetékes szerveit?
  • Mely orosz és magyar hatóságok, intézetek vesznek részt az adatcserében?

Választ egyelőre nem kaptunk, ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket  - az viszont már a 2016. decemberi hirdetményből kiderül, hogy orosz részről a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, vagyis az FSZB, magyar oldalról pedig a  Nemzeti Biztonsági Felügyelet felügyeli a cserélt és minősített adatok védelmét.

Az adatok besorolása alapján a felek egyébként szigorúan titkos, titkos, bizalmas és korlátozott terjesztésű információkat oszthatnak meg egymással.

Nem ismerjük, de fizetjük

A bejelentés annyira feltűnésmentes volt, hogy Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja is az MNO-tól hallott róla először. „Formális megállapodásról van szó, ami nem szokatlan két állam kapcsolatában, az ugyanakkor aggasztó, hogy még számunkra sem egyértelmű, milyen minősített adatokat küldenénk az oroszoknak” – mondta lapunknak az LMP társelnöke, aki szerint jó eséllyel a paksi bővítés részletei is a minősített adatok között lehetnek – és így Moszkva és Brüsszel is jóval többet tud majd a több ezer milliárd forintos projektről, mint a magyar állampolgárok, akik majd kifizetik a költségeket.

Friss fejlemény, hogy a Roszatom két hét után minden magyarázat nélkül leállította a paksi bővítés referenciamunkájának tartott novovoronyezsi Roszatom atomerőmű 6-os számú reaktorblokkját.

Rákérdeznek a részletekre

Szél Bernadett attól ugyanakkor nem tart, hogy az adatok cseréje uniós vagy NATO-titkokat sértene, az ilyen adatközlés szerinte a szövetségesekkel egyeztetve, harmonizált keretek között zajlik. A politikus az MNO-nak azt ígérte, részletes tájékoztatást kér az orosz–magyar megállapodásról a nemzetbiztonsági bizottság következő ülésén.