Az Országgyűlés ülése szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik, és azon a frakciók megállapodása alapján az államfőválasztás lesz az egyetlen napirendi pont. A köztársasági elnök személyéről döntő titkos szavazás első fordulója előtt az ülést vezető elnök ismerteti a voksolás menetét, továbbá bejelentést tesz az Áder Jánost támogató képviselők ajánlásának érvényességéről.

Szerdán választ államfőt a parlament
Szerdán választ államfőt a parlament

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlását. Az MSZP korábban azt közölte, nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudja elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselő személyében egy pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető azt mondta, az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik elnöksége ezzel szemben úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, ám nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőt szerette volna köztársasági elnökként látni. Az LMP két héttel ezelőtt jelentette be, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásában, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja

A képviselőknek egy óra áll majd rendelkezésükre, hogy a parlament folyosóin felállított urnákban elhelyezzék szavazataikat. Az év elején életbe lépett alaptörvény értelmében Áder Jánosnak államfővé választásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell megszereznie. Ellenkező esetben második fordulóra kerül sor, amelyen – ellenjelölt hiányában – biztosra vehető a győzelme, hiszen azon a szavazatok számától függetlenül a legtöbb érvényes szavazatot gyűjtő jelölt válik államfővé.

A választás első fordulójának eredményessége esetén Áder János 11 óra után néhány perccel teheti le köztársasági elnöki esküjét. A Ház előzetes napirendje szerint az új államfő ezt követően mondja el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyűlés ülése. Áder János megválasztása után május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel.

A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesíti, amely kimondja: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. E határidő éppen május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál egy hónappal korábban, április 2-án jelentette be lemondását a parlamentben, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.

Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tisztségre.

Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz–KDNP-frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz. Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy április végi interjújában elismerte, hogy húzódozott az esetleges köztársasági elnöki jelöltségtől. A politikus a Hír TV Péntek8 című műsorában erről azt mondta: „hál' Istennek, nem én leszek a köztársasági elnök”.

Az MTI által megkérdezett politológusok korábban arra emlékeztettek: Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője alkalmasnak tartja Áder Jánost az államfői posztra, aki szerinte „egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz”, ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan „vélhetően nem lesz ellenséges” a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki „nem önjáró, nem kukacoskodik” olyan törvényjavaslatok elfogadása esetén, amikor sokan és élesen támadják a Fidesz-többséget.