Vizsgálat

Szereptévesztésben az MNB?

Hajdú Péter, 2016. január 30., szombat 06:30, frissítve: szombat 13:56
A jegybanktörvény átszabását reméli a jegybank felügyelőbizottságának (fb) mostanában befejeződő vizsgálatától az ellenőrzésért felelős fb-tag. Nyikos László problematikusnak látja, hogy a jogszabály egyes paragrafusai ellentmondanak egymásnak, illetve hogy az állam nem tudja érvényesíteni tulajdonosi érdekeit. De szerinte alapítványainak támogatására is jóval többet fordított az MNB, mint amennyit a jogszabály lehetővé tenne.

„Jelenleg az utolsó sorait írom a jegybank ingatlanvásárlásait vizsgáló jelentésnek” – nyilatkozta lapunknak Nyikos László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fb-tagja. A jelentés elkészítéséért felelős szakember közölte, a kéttucatnyi megállapítást tartalmazó dokumentumban egyebek mellett az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatos jogszabályok betartását vagy be nem tartását elemzi, részben pedig az alapján javaslatokat tesz a jegybanktörvény ellentmondásainak feloldására is. Nyikos példaként elmondta, a törvény egyik passzusa szerint alapítványok támogatására, vagyonnal való ellátására a bírságokból befolyó pénzből költhet a jegybank – ennek összege csak tavaly megközelítette a 2,2 milliárd forintot –, ennél mégis többet fordított ilyen célra.

Ez példa nélküli

Egy másik helyen a törvény az MNB igazgatóságának kezébe teszi le az intézmény nyereségéről való döntés jogát. Utóbbi példa nélküli az fb-tag szerint, hiszen a tulajdonos magyar állam ezzel lemond tulajdonosi jogainak érvényesítéséről. A jelentés sorsáról elmondta, először a jegybank véleményezi, majd február 26-án a felügyelőbizottság is tárgyalja. Reményei szerint a bizottság által szentesített változat nyilvánosságra kerül majd, erről Papcsák Ferenc elnökkel is egyeztetett. Ezt követően pedig az Országgyűlés gazdasági bizottsága foglalkozhat a jelentésben foglaltakkal, s reményei szerint javaslatot tesz a jegybanktörvény módosítására.

– Ha pedig mégsem kerülne nyilvánosságra a jelentés, akkor el kell gondolkodnom a további lépéseimen – fejtegette Nyikos László. Szerinte ugyanakkor az is érdekes, hogy az Országgyűlés a múlt év végén elfogadta az előző három év jegybanki gazdálkodásával kapcsolatos jelentéseket, azaz felmentette az MNB vezetőit a felelősség alól.

Mások is gyűjtögetnek…

Információink szerint a Nyikos László által végzett ellenőrzés mellett két másik vizsgálatot is folytat a felügyelőbizottság. Az egyik a jegybank alapítványokkal kapcsolatos tevékenységét, annak szabályos voltát tekinti át, a másik pedig az értéktárprogramot – amelyben művészeti alkotásokat vásárol az MNB – veszi górcső alá. Utóbbi kapcsán tegnap az értéktárprogram vezetője is nyilatkozott a Kossuth rádiónak. Gerhardt Ferenc alelnök arról beszélt, méltatlannak érzi, hogy azért a programért támadják a jegybankot, amelyben emblematikus magyar vonatkozású műkincseket vásárolnak vissza külföldről. Magyarázatul hozzátette, hogy a nagy nyugat-európai központi bankok is komoly műkincs- és ingatlangyűjteménnyel bírnak. A téma annak kapcsán került elő, hogy vita alakult ki a Munkácsy-trilógia egyik festménye, a Golgota tulajdonosa és az MNB között a festmény megszerzéséről. A jegybank hatmillió dollárt (1,6 milliárd forint) ajánlott érte, de eddig nem kötötték meg az üzletet. A jelenlegi tulajdonos nehezményezi, hogy védett festményről lévén szó, azt nem viheti ki az országból.

Milliárdos vásárlások

A sokak által furcsállott, nem a jegybank alaptevékenységéhez tartozó programokra szokatlanul sok pénzt csoportosított át, illetve költött el a központi bank. Az értéktárprogramra 100 millió eurót, azaz 31 milliárd forintot különítettek el 2018 végéig. Ebből már eddig is számos műkincset vásároltak 8,7 milliárd forintért, s ezt az összeget fejelné meg a Golgota 1,6 milliárd forintos ára. Az eddigi vásárlások közül Tiziano Vecellio Mária gyermekével és Szt. Pállal című alkotása viszi a pálmát: a 4,5 milliárd forintért vásárolt festmény egyedül többe került, mint az összes eddigi műkincs. A második legnagyobb tétel szintén Munkácsy alkotása, a Krisztus Pilátus előtt, amelyet 1,6 milliárd forintért szerzett meg a jegybank. De nem sokkal marad el ettől a XVI–XVII. században Erdélyben vert ezüsttallérok gyűjteménye, amelyért 1,1 milliárd forintot fizettek az MNB honlapja szerint.

Harmincmilliárd palotákra

Nem csak műkincsekre költött szokatlanul sokat a jegybank. 2014-ben 200 milliárd forintból hozott létre hat alapítványt (ezek a Pallas Athéné-alapítványok), amelyeken keresztül nagy léptékű ingatlanvásárlási programot indított. Az alapítványok célja a tudományos, oktatási tevékenység, a közgazdasági, pénzügyi szakemberek bankszakmai képzése, a geopolitikai gazdasági képzés támogatása, a határon túli gazdasági oktatás, valamint a kis- és a közepes vállalkozások versenyképességének támogatása. Az alapítvány oktatási, illetve üdülési célokra hivatkozva eddig több mint 30 milliárd forintot költött ingatlanvásárlásra. Az ingatlanok közül a legdrágább a budapesti Eiffel Palace volt 17,3 milliárd forintos vételárával. Jóval kevesebbet, de azért jelentős összeget – 3,4 milliárd forintot – fizetett ki a jegybank egy másik palotáért, a budai Várban található Lónyay–Hatvany-palotáért. Nem sokkal marad el ettől az összegtől a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Oktatási Központjának vételéra sem. A Pusztaszeri úton lévő ingatlanért 2,7 milliárd forintot fizettek ki.

Az alapítványoknak is jut

Az ellenzéki pártok, illetve szakmabeliek azért támadják a központi bank ezen programjait, mert megítélésük szerint messze túlnyújtózkodik feladatain. S bár a jegybank nyugat-európai jegybankokra mutogatva védi oktatási programjait, ezt az érvet azzal söprik le támadói, hogy azok nem alternatív közgazdászképzésre vállalkoznak, mint az MNB, hanem kizárólag jegybanki továbbképzéseket szerveznek. Az is a vádpontok között szerepel – amit a mostani fb-vizsgálat is feszeget –, hogy nagyságrendekkel többet költenek alapítványokra, mint amennyit a jegybanktörvény megengedne.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 30.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vezércikk
Homály
György Zsombor
Nem biztos, hogy iskolarendszerünket máris temetni kell, még ha aggódni mindenképpen érdemes is miatta.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása