A következő két évben mintegy 10 milliárd forintos uniós forrás révén jelentős fejlesztések várhatók az elektronikus egészségügyben – nyilatkozta korábban az egészségügyi államtitkár az MTI-nek.

Európa-szerte és Magyarországon is nagy fejlődés előtt állnak az elektronikus egészségügyi szolgáltatások – mondta korábban Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, amikor Dániában részt vett egy informális ülésen.

A még Réthelyi Miklós leköszönő nemzeti erőforrás miniszter által benyújtott, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat szerdai bizottsági vitájában több képviselő és Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is felszólalt a dolgozók munkaidejére, ügyeleti idejére vonatkozó passzusok ellen. Az államtitkár szavai szerint a törvényjavaslat szabályozza a dolgozók munkakörülményeit. Részletesen meghatározza az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát és annak díjazását, továbbá rendelkezik a dolgozók „egészségügyi válsághelyzetben” történő kirendelésének szabályairól.

Éger István felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy továbbra is sokan hagyják el a magyar egészségügyet. Ennek kapcsán a MOK elnöke megjegyezte: üdvözlendő a mostani béremelés, de annak pozitív hatásait semmissé teszi a dolgozók munkaügyi szabályozása. Gyenes Géza, a bizottság jobbikos alelnöke több körben is hangsúlyozta: a dolgozó rendes, ügyeleti, készenléti munkaidejére vonatkozó szabályozás zavaros, ezért ezt mindenképpen rendezni kell. Gyenes Géza ezenfelül azt is kiemelte, hogy az egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelméről szóló passzussal az államtitkár célja az „oszd meg és uralkodj” elvének alkalmazása az ágazatban. Gyenes Géza szerint ez is azt igazolja, hogy Szócska Miklós – elődeihez hasonlóan – „nem szereti az orvosi kamarát”.

Szócska Miklós a fentiekre reagálva leszögezte: nem új köztestületet hoznak létre, nem kívánják megosztani az ágazatban dolgozókat. Annak kapcsán pedig, hogy nem szeretné az orvosi kamarát, Szócska Miklós arra emlékeztetett: első intézkedései között állította vissza a kötelező kamarai tagságot. A MOK elnökének a pályaelhagyással kapcsolatos megjegyzésére utalva Szócska Miklós úgy vélte, ahhoz, hogy a kamara összhangba kerüljön az általuk hangoztatott elvekkel, lemondhatna arról a bevételről, ami a köztestület lapjában megjelent külföldi álláshirdetésekből folyik be. Ezenfelül viszont megköszönte Éger Istvánnak, hogy nyilvánosan elismerte a mostani béremelés jelentőségét.

Januártól az új orvosi bértábla alapján kapják a fizetésüket

Több képviselő ettől függetlenül bírálta a dolgozók béremelésének mértékét. Garai István szocialista képviselő például a bértáblákat részletesen elemezve azt kérdezte, hogy az államtitkárság komolyan megtartóerőnek tekinti-e például az egyes egészségügyi szakdolgozóknak jutó havi nettó ezer forintos béremelést. Ezzel szemben Heintz Tamás fideszes képviselő azt hangsúlyozta: az utóbbi 10 év legnagyobb béremelése következik most. Szócska Miklós kiemelte: gyors megoldást akartak, ezért technikai okokból kapnak az orvosok erre az évre bérkiegészítést, de jövő januártól már valamennyien az új orvosi bértábla alapján kapják a fizetésüket.

Szócska Miklós államtitkár kiemelte: a javaslat béremelésre vonatkozó tartalma a bértárgyalások során végig ismert volt. A bértáblákat a szakmai szervezetek javaslata alapján alakították ki. Az egészségügyi bizottság 15 igen és 5 ellenzéki nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az újabb egészségügyi salátatörvényt várhatóan jövő kedden kezdi el tárgyalni az Országgyűlés – mondta Kovács József, a bizottság elnöke.