Giró-Szász András erről csütörtök reggel, a TV2 Mokka és az ATV Reggeli Start című műsorában beszélt. A kormányszóvivő az utóbbi adásban úgy fogalmazott, mára más országok is kezdik felismerni, hogy a 2008 előtti közgazdasági dogmák használhatatlanok a válságkezelésre, a korábbi szabályzórendszerek nem tudnak felszínen tartani országokat, ezért új megoldásokra van szükség.

„Mindig érdekes, amikor egy bankár a demokráciáról beszél” – válaszolta később Giró-Szász András az ATV-ben arra a felvetésre, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank irányító közgazdásza azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy az unortodoxia elsősorban a demokrácia kikezdését jelenti.

IMF/EU-tárgyalások

Előtérben a nemzeti érdekek

Helyesen teszi Orbán Viktor, hogy a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon – jelentette ki egy interjúban az ismert konzervatív brit filozófus, Roger Scruton. Orbán Viktor korábban azt mondta az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatban: megközelítésbeli különbség van a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magyar kormány gondolkodása között. „Ez helyes, mert ők a pénzért felelősek, mi pedig több mint tízmillió magyarért.”

Az IMF-fel és EU-val folytatott tárgyalások alakulásáról szólva a Mokkában azt mondta, a valutaalap a bankszektoron lévő terheket csökkentené, a társadalmon lévő terheket pedig növelni szeretné. A kormányszóvivő azt mondta, nem gondolják úgy, hogy a pénzintézetek a tranzakciós illeték miatt fogják majd vissza hitelezésüket, hiszen a 2008–09-ben extraprofitot elkönyvelő magyarországi bankok sem növelték hitelkihelyezésüket, a nyereséget ugyanis inkább elutalták külföldi anyabankjaikhoz.

Giró-Szász ugyanakkor közölte, hogy „amennyiben az érvek meggyőzőek”, akkor lehet módosítani az MNB megadóztatásán, ám megjegyezte azt is, az ebből származó bevétel abból a munkahelyvédelmi akciótervből hiányozna, amely másfél millió ember életén könnyítene. „Várjuk meg a végét, hogy veszteségként jelenik-e meg a jegybanknál a tranzakciós adó” – fogalmazott a szóvivő.

Évi 400 milliárd forintos lyukat ütött

A szóvivő mindkét műsorban szólt a nyugdíjrendszerről is, védelmébe véve a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások állami kasszába terelését. Szerinte ebben az esetben nem lehet magántulajdonról beszélni, hiszen a korábbi pénztártagok nem rendelkezhettek szabadon befizetéseikről, amelyek visszavezényléséről ugyanúgy az Országgyűlés döntött, ahogy 1997-ben a magánkasszákba terelésről. Giró-Szász András kiemelte: a magán-nyugdíjpénztári rendszer évi 400 milliárd forintos lyukat ütött az államháztartáson, így a kormány most egy fenntartható nyugdíjrendszert hozott létre, amivel valamennyi öregségi nyugdíjas járandósága biztonságban van. Megjegyezte emellett, hogy az állam „értéküket vesztetett nyugdíjelemeket” vett át a magánnyugdíjpénztáraktól, vagyis nem igaz, hogy azóta vesztettek ebből a vagyonból.

Lejárt a megbízatásuk

A kormánybiztosok napokban történt felmentéseivel kapcsolatban arra emlékeztetett a kormányszóvivő, hogy voltak olyanok is, akik azért távoztak, mert lejárt határozott időre szóló megbízatásuk. Példaként említette Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztost, aki eleve április 30-áig töltötte be ezt a tisztségét.