A Fejér megyei kisvárosban 2002. május 9-én reggel rontottak be fegyveresek az Erste Bank fiókjába, és nyolc embert öltek meg, hatan a helyszínen, ketten később a kórházban haltak meg.

A rendőrség még aznap összefüggésbe hozott a rablógyilkossággal egy férfit, aki négy nappal később feladta magát a rendőrségen, de kiderült, hogy nincs köze a bűncselekményhez. A kommandósok két és fél hónappal később, július 22-én fogták el a bankrablással gyanúsított Kaiser Edét és Hajdú Lászlót.

A bíróság közvetett bizonyítékok alapján két és fél évvel később tényleges életfogytiglanra ítélte Kaiser Edét, társára 15 év fegyházbüntetést szabott ki, míg Kiglics Attila – aki a 25 millió forintos nyomravezetői díjért feladta őket – fegyveres rablásért három évet kapott.

Másodfokon helybenhagyták Kaiser Ede büntetését, míg Hajdú László esetében új eljárás lefolytatására utasította az ítélőtábla a Fővárosi Bíróságot.

Kaiser Ede már két és fél éve töltötte az életfogytig tartó büntetését, amikor 2007. február 19-én őrizetbe vettek két férfit a veszprémi postásgyilkossággal kapcsolatban, és kiderült: nem az elítélt férfiak, hanem ők követték el a móri gyilkosságot is.

Az egyik gyanúsított, Nagy László a cellájában öt hónappal később öngyilkos lett, társát, Weiszdorn Róbertet pedig 2010 decemberében életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, és a jogerős döntést tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta.

Kaiser Ede – akiről a bíróság csak 2009-ben mondta ki, hogy nincs köze a móri ügyhöz, de más bűncselekmények miatt tavaly januárban jogerősen 16 év fegyházbüntetést kapott, kizárva a kedvezményekből, Hajdú László pedig 15 évet – kártérítési pert indított a büntetőeljárásban emberi méltósága és jó hírneve megsértésével összefüggésben keletkezett nem vagyoni kára miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla ellen. Az ügyet a Szegedi Törvényszék tárgyalja, a per idén februárban kezdődött. Bővebben>>>

Jövő hétfőn folytatódik annak a családnak a pere, amely az ügyészség szerint hamis tanúzással alibit igazolt Kaiser Edének a móri rablás idejére. A perben Kaiser Ede volt barátnőjét, szüleit és egy varrónőt azért vádolt meg az ügyészség, mert a vádhatóság szerint hamis vallomást tettek, amikor azt állították, hogy Kaiser Ede különböző budapesti helyszíneken volt a móri gyilkosság időpontjában.

A vádlottak az eljárás során végig azt állították: ők nem tanúskodtak hamisan, az igazat mondták a rendőröknek, és korábbi állításaikat fenntartották. A bíróság bűncselekmény elkövetésének hiányában tavaly első fokon felmentette őket, de az ügyészség fellebbezést nyújtott be a vádlottak bűnösségének megállapításáért.

Idén februárban Weiszdorn Róbert jogi képviselője, Lichy József ügyvéd a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordult, mert a bíróság szerinte nem tett eleget maradéktalanul az indokolási kötelezettségének, másodsorban pedig a bűncselekmény téves minősítésére hivatkozva kért ügyfelére enyhébb büntetést, de a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelmét elutasította, és hatályában fenntartotta a másodfokú, életfogytig tartó ítéletet, így a móri bankrablás életben maradt elkövetője leghamarabb negyven év után bocsátható feltételesen szabadlábra.