Az országszerte tartott megmozdulásokra a FARC honlapján azzal az ígérettel válaszolt, hogy elengedi túszait – állításuk szerint „feltétel nélkül szabadulhatnak a hadifoglyok” –, de azt nem részletezte, hogy kit és mikor.

Megmozdulások voltak Bogotában, Caliban, Medellinben, Cartagenában és több más városban, a tüntetők „Szabadságot!”, „Soha többé FARC-ot!” kiáltásokkal vonultak fel. A tüntetők a kolumbiai hatóságoktól pedig a kockázatos túszmentő akciók beszüntetését kérték, mert azok súlyosan veszélyeztetik a fogva tartottak életét.

A megmozdulásokat a kormányt támogató civil szervezetek szervezték, s a tüntetéseket Juan Manuel Santos kolumbiai elnök is üdvözölte, azt hangoztatva, hogy „békés országban akarunk élni, olyan országban, amely mentes az emberrablásoktól és az erőszaktól”.

Az 1964-ben alapított, közel nyolcezer fegyverest számláló FARC jelenleg 11 katonát és rendőrt tart túszként fogva – továbbá ismeretlen számú civilt –, abban reménykedve, hogy értük cserébe elérheti több száz bebörtönzött gerilla szabadulását. November 26-án a gerillák – miután támadás érte táborukat – kivégeztek három rendőrt és egy katonát, akik már több mint tíz éve voltak a FARC fogságában. Ekkor halt meg a legrégebben fogva tartott túsz is, José Libio Martínez, a hadsereg főtörzsőrmestere, akit 1997. december 21-én hurcoltak el a gerillák. A kormányerők rajtaütésében a többi túsz sértetlenül kiszabadult.

Legutóbb 2008 februárjában tartottak hasonló megmozdulást a FARC ellen, akkor jóval többen, legalább egymilliónyian vonultak az utcákra Kolumbiában, követelve a gerilláktól a túszok elengedését.