Több feladatot kapnak szeptembertől a logopédusok

○ A Klik az új szabályzatában „elfeledkezett” a pedagógus-szakszervezetekről ○ Változások a szakszolgálatok működésében

Hutter Marianna

Hutter Marianna

2016. december 31., szombat 09:40, frissítve: szombat 18:28

Bár egy rendeletmódosítás többletmunkát ró a logopédusokra 2017. szeptember 1-jétől, a szakemberek kötelező minimális létszámát egyelőre nem emelték a pedagógiai szakszolgálatoknál – vette észre a Magyar Nemzet a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent módosításokból. Eddig ugyanis a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó logopédusokra vonatkozó – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiadott – rendelet alapján az ellátás keretében kellett elvégezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján kellett kezdeményezni további vizsgálatokat. Ez szeptember 1-jétől módosul, így már az ötévesek mellett a harmadik életévüket betöltött gyermekekre is vonatkozik majd a szűrési kötelezettség. Bár a rendelet előremutató, érthetetlen, hogy a szaktárca miért nem döntött a szakemberek minimálisan kötelező létszámának emeléséről. Ez már csak azért is kérdéseket vet fel, mert a módosítás azt is tartalmazza: bár eddig a pedagógiai szakszolgálatoknál országszerte legalább 6026 főt kellett foglalkozni, ez jövő évtől 6307 főre nő. Ennek keretében megnőnek a korai fejlesztéssel, illetve a pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szakértők számának alsó korlátai, de a logopédusoké változatlan marad. Ugyancsak érinti a szakszolgálatokat, hogy az új évtől kezdve többféle szakvégzettségű pszichológus is részt vehet például a korai fejlesztést és gondozást vagy a nevelési tanácsadást érintő munkákban. A szakszolgálatok vezetőinek kötelező lesz rendszeresen találkozniuk Balog Zoltánnal, az Emmi miniszterével, ugyanis a „szakmai egységesség biztosítása érdekében” „a miniszter szakmai iránymutatásával főigazgatói munkaközösség” működik majd. Az utóbbi változást Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője úgy értékelte lapunknak: „ez megint csak annak a jele, hogy a miniszter mindenre rá akarja tenni a kezét”.

Ugyancsak újdonság, hogy ha egy gyermeket sajátos nevelési igényűnek (sni) ítélnek, akkor az adott iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyezhet. Az egyéni továbbhaladás néhány kivétellel legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Ugyanakkor a súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető. Ezzel kapcsolatban Szüdi János arról beszélt: a módosítás pozitív irányú elmozdulást jelent, ugyanis enged a tantervi kötöttségeken. Ugyanakkor ez ellentétes a köznevelési törvénnyel, ahol csupán 10 százalékos eltérést engednek a kerettantervektől. Szüdi szerint a módosításban foglalt rugalmasságra nem csak az egyébként növekvő számú sni-s gyermekek, hanem minden diák esetében szükség lenne.

Nemcsak több oktatási tárgyú miniszteri rendelet módosult, de megjelent a Klebelsberg Központtá (KK) alakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) új szervezeti és működési szabályzata (szmsz) is. Bár korábban Pölöskei Gáborné Klik-elnök és Sipos Imre helyettes államtitkár is ígéretet tett arra, hogy az új szabályzatot véleményezhetik a pedagógus-szakszervezetek, ám Szüdi úgy véli, ez végül nem történt meg. Ráadásul míg korábban az állami intézményfenntartó kötelezte magát arra, hogy a reprezentatív szakszervezetekkel egy úgynevezett „monitoringbizottságot” működtetnek a vitás kérdések megoldására, ennek az új szmsz-ben nincs nyoma. Ehelyett annyiról rendelkeznek: a KK elnöke bizonyos feladatok céljából munkacsoportot hozhat létre, ahova meghívhatók többek közt az ágazati képviselők. Mint a PSZ szakértője felhívta a figyelmet, a monitoringbizottság működtetése része a Pedagógusok Sztrájkbizottságának a kormánnyal kötött korábbi megállapodásának, így ha ez nem működik a jövőben, az sérti a megegyezést. Lapunk szerette volna megtudni a Klik sajtóosztályától, hogy az új szmsz-t miért nem véleményezhették a szakszervezetek, és miért maradt ki belőle a monitoringbizottság említése, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Kinevezés

Az év végére érezhetően felpörgött a kormányzati rendelkezés, számtalan új módosítás jelent meg az elmúlt napokban. Például az Emmi Betlehem Józsefet „a népegészségügyi és egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős” miniszteri biztossá nevezte ki. (H. M.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.12.31.