A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait. Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése.

A magyar fél által tervbe vett módosítások „többé-kevésbé” választ adnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályokra – mondta el korábban Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.

A szabályozásba több garanciális elem került, amelyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.

A szabályozás szerint egyedül a büntetőeljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg.  Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.

Több ponton módosították a médiatörvényt
Több ponton módosították a médiatörvényt

A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.

A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, amelyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.

A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.

Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők. A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően a 15. és 16. nappal lépnek hatályba.

Állampapírban utalnak

A parlament döntött arról is, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe idén visszalépők követeléseit a magánnyugdíjpénztárak állampapírban és készpénzben utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. A fideszes Selmeczi Gabriella kezdeményezésére kivételes sürgős eljárással, 253 kormánypárti igen szavazattal, 16 ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadott rendelkezések szerint a magánpénztáraknak a követeléseket október 12-ig kell teljesíteniük.

A magánpénztárak május 31-ével kötelesek a visszalépő pénztártagok portfóliójában lévő eszközöket elkülöníteni, és szeptember végéig a követeléseket állampapírba vagy pénzbe helyezni. Előírás, hogy a követelésnek legalább akkora részét állampapírban kell továbbadniuk, amekkora a visszalépő tagok portfóliójában az állampapírok aránya május végén. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján az állami adósságcsökkentő alap tulajdonába kerülnek. Pénz átadását arra az esetre írja elő a törvény, ha a tag portfóliójában lévő eszközt a meghatározott határidőig nem lehet állampapírra váltani és így átadni az államnak.