A szövetség 2008-as tanulmányában kimutatta, hogy a jelenleg alkalmazott irodai szoftverek központilag támogatott alkalmazása százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az államnak. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az új Microsoft szoftverek beszerzése előnytelen üzlet, mivel a jelenleginél még drágább szoftverek nem hoznak kimutatható hasznot felhasználójának. Azokban az uniós tagállamokban, ahol a kormányzati informatikai kérdésekben központilag döntenek, a nyílt szabványok, nyílt dokumentumformátum (ODF) kötelező államigazgatási alkalmazásáról hoztak kormányrendeletet – az Európai Unió ajánlásának megfelelően.

A szervezet nem érti, hogy a gazdasági válság idején miért éppen Magyarország az első olyan uniós tagállam, ahol a világ legdrágább irodai szoftvercsomagjának beszerzéséről születik központi döntés. Nem értik, hogy milyen racionális érvek indokolhatják a részben korábban már kivásárolt szoftverpark lecserélését a lényegesen drágább, zárt forráskódú termékekre.

Ezért a szervezet nyílt levélben fordul a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz. Arra kíváncsiak, hogy ki hozott döntést a Microsoft Office 2007 általános kormányzati alkalmazásáról. A szervezetet az is érdekli, hogy milyen költségszámítások igazolják az MS Office 2007 bevezetését? Mi indokolja a korábban alkalmazott szoftverek lecserélését – tették fel a kérdést. Azt is tudni szeretnék, hogy milyen stratégia készül az EU ajánlásnak megfelelő nyílt dokumentumformátum és a nyílt szabványú alkalmazások bevezetéséről. Arra is kíváncsiak, hogy a 2009. április elején az informatikáért felelős MeH Államtitkárság által meghirdetett szoftverpiaci nyitás hogyan egyeztethető össze egy ilyen központi, az irodai szoftverpiacot alapjaiban befolyásoló döntéssel.

A szervezet meggyőződése, hogy a legújabb MS szoftverekre történő váltás nem szolgálja a válságból való kilábalást, nincs összhangban sem az Európai Unió ajánlásával, sem az esélyegyenlőség elvével. A kormányzati intézmények központi átállításának hatására várhatóan a cégek és az állampolgárok is arra kényszerülnek, hogy beszerezzék ezeket a szoftvereket, ami ráadásul jelentősen rontja az ország versenyképességét – vélik. Így a szoftverpiaci nyitás eleve esélytelenné válik, mivel a mostani szoftvercsere 4–5 éves távra ellehetetleníti a nyílt szabványok kormányzati alkalmazásának folyamatát – magyarázzák.

(MNO)