Schmitt Pál köztársasági elnök lemondta részvételét péntekre meghirdetett programjain. A Sándor-palotánál egy LMP-s aktivistagárda várakozik – jelentette tíz órakor a Hír TV tudósítója.

A miniszterelnök ahhoz az alkotmányos rendelkezéshez tartja magát, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az ország érdeke ugyanis, hogy az államfő sérthetetlen legyen – válaszolta Orbán Viktor péntek reggel az MR1 – Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, hogy le kell-e mondania az elnöknek, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa úgy döntött, visszavonja Schmitt Pál kisdoktori címét. Arra a felvetésre, hogy tehát Schmitt Pálé a döntés, a kormányfő a rádióinterjúban azt válaszolta: „egyértelműen, senki más nem dönthet”.

Fotó: MTI


Orbán Viktor megerősítette csütörtöki nyilatkozatát – amely a Bács-Kiskun megyei lap portálján, a baon.hu oldalon jelent meg –, és emlékeztetett: a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt, munkáját pedig mindig úgy tekintette, hogy annak az államfőt is szolgálnia kell.

Az ország békességének érdekében le kellene mondania a köztársasági elnöknek – mondta a Lánchíd Rádió Szabad Gondolat című műsorának a parlament fideszes korelnöke. Horváth János azt is hozzátette: ha Schmitt Pál helyében lenne, ő így tenne.

 

Orbán: Senki más nem dönthet
Orbán: Senki más nem dönthet

„Ez teadélután ahhoz képest, amit mi 1988 után átéltünk”

Orbán Viktor szerint a Fidesznek nincs az országtól elválasztható saját érdeke vagy sikere, „a Fidesz akkor sikeres, ha az ország is az; ezt gondoltuk már 1988-ban is, amikor megalakultunk” – így fogalmazott a miniszterelnök annak apropóján, hogy huszonnégy évvel ezelőtt, 1988. március 30-án jött létre a Fidesz. „Nem azért alakultunk meg, mert nem volt jobb dolgunk, hanem azért, mert úgy gondoltuk, hogy Magyarországnak változásra van szüksége” – mondta, a jelenlegi időszakról pedig úgy fogalmazott: a párt megáll a lábán, „ennél nehezebb időkben is talpon maradtunk”.

„Csak a magyarok, csak az ország” – Orbán Viktor szavai szerint mindig is ez volt pártja vezércsillaga, és ezt kell követnie a jövőben is. Hozzátette: a mai világban is van hullámverés, támadás és kritika, de „ez teadélután ahhoz képest, amit mi 1988 után átéltünk”.

Hosszú távra terveznek

Több nagy német cég – így a Siemens, az Audi és a Mercedes – vezérkarával a napokban folytatott tárgyalásaira kitérve aláhúzta: ezek a vállalatok nem csupán gyártelepet hoznak létre Magyarországon, hosszú távra terveznek, megpróbálnak minél nagyobb arányban magyar beszállítókkal dolgozni, kutatás–fejlesztési részlegeket nyitnak, egyetemi tanszékeket tartanak fenn, és a szakképzésben is részt vesznek, sorolta a kormányfő, megjegyezve, hogy szinte mindegyik világcéggel beszéltek további magyarországi fejlesztésekről, ami „elemi érdekünk”.

Orbán Viktor a  kecskeméti Mercedes-gyár ünnepélyes avatásán csütörtökön úgy fogalmazott: Kecskemét a magyar járműipar újabb erődítménye, amely egy lépéssel közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy Magyarország a világ autóiparának egyik termelési centruma legyen. A gyármegnyitása az utóbbi idők egyik legjelentősebb sikere Magyarországnak a miniszterelnök szerint.


Magyarországnak nemcsak az autóiparban, hanem általában véve is termelési központtá kell válnia – húzta alá a kormányfő, hangsúlyozva hogy a magyarok dolgozni akarnak, még a képzetlen, régóta segélyen élők is, ha lehet, inkább a munkát választják.

Óriási esély

A komoly bajban lévő európai gazdaság – amely „ismét nehéz hónapok elé néz” – egyetlen módon tud megújulni: ha versenyképessé válik a világ más részeivel, hangoztatta Orbán Viktor. Szerinte Magyarországnak az jelent óriási esélyt, ha az európai gazdaság súlypontja Közép-Európa felé tolódik el.

A magyar–német politikai kapcsolatokról szólva a miniszterelnök azt mondta: hosszú évtizedekre visszanyúlóan kiválóak, azonban „abba az illúzióba nem szabad ringatniuk magukat a magyaroknak, hogy majd valaki más fog kiállni értük. Csak olyan mértékig állnak ki mellettünk, amilyen mértékig mi kiállunk magunk mellett”. A modern világ félreismerésén alapuló véleménynek nevezte azt várni, hogy „mások vívják meg a harcainkat”.

A főpolgármester szerint nem az államfőnek, hanem az országnak okozott igazi kárt az, aki kirobbantotta a plágiumügyet. – Ez egy végtelenül kényelmetlen helyzet – fogalmazott Tarlós István azzal kapcsolatban, hogy visszavonták Schmitt Pál kisdoktori címét.

Türelmet és higgadtságot kért Szijjártó

A miniszterelnök szóvivője a TV2 Mokka című műsorában a plágiumüggyel kapcsolatban azt közölte: az alaptörvény azon passzusához tartja magát, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Arra a felvetésre, hogy körülbelül két hónappal ezelőtt bulvárkacsának minősítette Schmitt Pál plágiumügyét, Szijjártó Péter most azt mondta: „eggyel hátrébb” lépne, mégpedig az alaptörvény január 1-jei hatálybalépéséig, a dokumentum ugyanis kimondja, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen. „Azt gondolom, az a helyes, hogy ha a miniszterelnök vagy mi, választott parlamenti képviselők, betartjuk az alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit” – jelentette ki, hozzátéve hogy Orbán Viktor és ő is ehhez tartja magát, „ha pedig vannak olyan parlamenti képviselők, akik nem tartják magukat ehhez, ez az ő felelősségük”.

Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonásával összefüggésben Szijjártó Péter nyugalomra, türelemre és higgadtságra kért mindenkit. „Majd nyilvánvalóan mindenki el fogja olvasni a csütörtöki döntést teljes egészében, az indoklást is. Lehet, hogy akkor majd más álláspontot fog elfoglalni, mint foglal el most” – mondta.

Az Orbán Viktor miniszterelnök és az államfő közötti csütörtök esti állítólagos telefonbeszélgetésről szóló hírekre a szóvivő úgy reagált: a kormányfő és a köztársasági elnök rendszeresen konzultál. Szijjártó Péter azt nem tudta megmondani, hogy valóban beszélt-e telefonon a két vezető csütörtök este, és ha igen, miről egyeztettek.

Schmitt Pál csütörtökön késő este érkezett Budapestre szöuli látogatásáról. Az államfő nem nyilatkozott, leszállás után azonnal autóba ült, és percek alatt elhajtott a ferihegyi repülőtérről.


Arra, hogy Schmitt Pál az elnöki eskütételekor azt mondta, a legjobb hite és tudása szerint becsülettel kíván helytállni, a miniszterelnök szóvivője kijelentette: az államfő ez a mondata „nagyon helyénvaló, becsülendő és becsületes mondás”, és elnökként eddig ennek tökéletesen megfelelve végezte a feladatát.

„Kommunikációs lufi”

Szijjártó Péter péntek reggel nyilatkozott a Magyar Televízió reggeli műsorában is. Arra a kérdésre, hogy ha az LMP kezdeményezi az elnök menesztését, a Fidesz megszavazza-e a határozati javaslatot, a szóvivő közölte: először Schiffer Andrást, az ellenzéki párt képviselőjét kell megkérdezni, valóban van-e ilyen szándéka, vagy csak „egy kommunikációs lufit eregetett a szokásának megfelelően”. Minden feltételes módot tartalmazó mondat lényegtelen a politikában – fűzte hozzá.

A Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtök este döntött arról, hogy visszavonja Schmitt Pál 1992-ben megszerzett kisdoktori címét. Ismert, a SOTE doktori tanácsa indítványozta, hogy vonják vissza Schmitt Pál kisdoktori címét. Az államfő szerdán Szöulban azt mondta, nem mond le a köztársasági elnöki tisztségről. Mint közölte, számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése „egyfajta elégtétel”.

Az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt – közölte korábban a Professzorok Batthyány Körének elnöksége.