Soltész Miklós „Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve” alkalmából tartott rendezvényen azt hangoztatta, hogy az embereknek minden életkorban megvan a szerepük a társadalomban, családban, ezért átfogó szemlélettel kell gondolkodni róluk életük minden szakában. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára elmondta, ezért arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a tevékeny időskor sokat jelenthet az ország, egy adott közösség vagy család életében.

Szavai szerint az idősek aktivitását ezért támogatni kell, és úgy kell rájuk tekinteni – akár nyugdíjasok, akár dolgozók – hogy még nagy dolgokra képesek, és a társadalom sokat tanulhat tőlük. Jelezte, az a kormányzati törekvés, hogy fenntartsák a nyugdíjrendszert és összekössék a generációkat.

Mint azt az MNO megírta, február 29-én járt le a határideje annak az Életút néven futott pályázatnak, amelyre a hatvan év feletti emberek írásait, „életút-dolgozatait” várták. A Nefmi Életút pályázata a generációk közötti szolidaritást és egymás jobb megismerését szolgálja, amelyre közel kétezer pályamű érkezett be.


Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a nyugdíjasok nem alkotnak homogén csoportot a társadalomban. Elmondta, a nyugdíjasok életkora körülbelül 40 évnyi időszakot foglal magába (a kedvezményes nyugdíjasokat és a rokkantnyugdíjasokat is beleértve), a mintegy 3 millió nyugdíjas közül az öregségi nyugdíjasok száma 1,7 millió. Elmondta azt is, hogy ma az átlagnyugdíj az újonnan nyugdíjba menők esetében 99 347 forint.

Úgy fogalmazott: ma Magyarországon nem a nyugdíj „a legnagyobb szegénységi kockázat”, a gyermeknevelés ennél jóval nagyobb kockázatot jelent. Hozzátette ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy a nyugdíjak összegét magasnak tartanák, vagy hogy azzal elégedettek lennének. Arról beszélt, a kormány – ahogy eddig is – meg kívánja őrizni a nyugdíjak reálértékét.

A legújabb felmérések szerint az aktív életet élő idősek jobb életkilátásokkal rendelkeznek, mint kényelmesebb társaik.


Spéder Zsolt, a KSH munkatársa szerint mindegy, hol húzzák meg az időskor határát, az e körbe tartozók száma és aránya a társadalmon belül mindenképpen nő. Elmondta ugyanakkor, hogy Magyarországon az emberek – az európai átlaghoz képest – korábban, már a 63. év körüli időtől tekintik magukat idősnek, míg ez más országokban ennél több évvel későbbre tolódik, Hollandiában például 70 év felett van.