Alkudozás

Ügyész úr, legyen mondjuk három év felfüggesztett!

Fekete Gy. Attila, 2017. február 17., péntek 06:06, frissítve: péntek 11:25
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Zavaros, önellentmondásos, ellentétes a kormány más törvényekben megfogalmazott törekvéseivel – ilyen és hasonló véleményt mondtak jogvédők és gyakorló ügyvédek a büntetőeljárási törvénynek a kormány által kedden beterjesztett tervezetéről, amely már elérhető az Országgyűlés honlapján. A kritikus szavak ellenére senkinek nincsenek kétségei, hogy az előterjesztést minden további nélkül elfogadja a kormánytöbbség.

A kormány szándéka szerint a törvénymódosítás célja, hogy az eddiginél olcsóbban, hatékonyabb eljárásban, rövidebb idő alatt szülessenek meg az ítéletek a büntetőügyekben. Mert hiába alkották meg Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyvét, ha az eljárások évekig elhúzódnak. Az idő múlása ugyanis mindig a vádlottnak kedvez; minél később születik meg az ítélet, annál enyhébb lesz.

Formális tárgyalás nélküli ítélet

Az Igazságügyi Minisztérium közel 900 paragrafusos törvényjavaslata a gyorsítás és a költségcsökkentés jegyében – az indoklás szerint az európai trendeket követve – más eljárást ír elő azokkal a bűnelkövetőkkel szemben, akik beismerték tettüket, és azokkal, akik nem.

Beismerő vallomás esetén, ha azt a nyomozás más bizonyítékai is alátámasztják, akár formális tárgyalás nélkül is megszülethet az ítélet. A jogalkotók szerint az igazságszolgáltatás időt és pénzt spórol meg ily módon, a vétkes az együttműködés jutalmául enyhébb ítéletre számíthat, a sértett pedig biztos jóvátételre, merthogy a bűnösség beismerése mellett az elkövetőnek a bűncselekménnyel okozott kárt is rendeznie kell.

Alkudozni is lehet

Újdonság, hogy bizonyos esetekben még alkudozhat is a tettes az ügyészséggel. Korábban akkor enyhítették egy vádlott büntetését, ha mások által elkövetett, az övénél súlyosabb bűncselekmény felderítésében segédkezett. A jövőben a saját bűncselekmény feltárásával is csökkenthető lesz tehát a várható büntetés.

Az alkut bárki felkínálhatja. Kis túlzással a vádlott előállhat azzal, hogy három év felfüggesztett fejében mindent bevall, minden bizonyítékot, s persze a lopott holmikat is előadja. Erre majd megteszi a maga ajánlatát az ügyész, és ha a felek egyezségre jutnak, a bíró mintegy szentesíti a megállapodást.

Más kérdés, hogy bármilyen rosszak is a hazai börtönviszonyok, az érintettek szerint van az a pénz, amiért érdemes éveket ülni. Márpedig a rendőrségi nyomozások következtében csak az ellopott, elrabolt, elsikkasztott pénz és vagyontárgyak töredékét sikerül visszaszerezni. Fennáll tehát annak lehetősége, hogy akik igazán nagy vagyonokat halmoztak fel bűnözésből, a jövőben sem élnek majd az alku lehetőségével.

Így változhat a lehallgatás

Szintén az eljárások gyorsítása jegyében átdolgozta a kormány a titkos adat- és információgyűjtés szabályait. A titkos megfigyelést, levélellenőrzést, lehallgatást és más titkosszolgálati eszközöket, módszereket immár „leplezett eszközöknek” nevezi majd a jog. Fő szabályként a jövőben is az öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetében lehet majd titkos (azaz leplezett) eszközöket alkalmazni, de az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett cselekmények esetében már hároméves fenyegetettség esetén is alkalmazhatók. Csakúgy, mint a drog-, a szexuális, az igazságszolgáltatás elleni és a korrupciós ügyekben.

Eddig korlátlan ideig bárkit lehallgathattak a hatóságok, ha kaptak rá bírói engedélyt. A szabályok most annyiban változnának, hogy a törvényjavaslat 360 napban maximálja a lehallgatás időtartamát. Egyidejűleg a törvény megkönnyítené a hatóságok számára a leplezett eszközökkel szerzett bizonyítékok felhasználását.

Ebben az esetben is a gyorsítás és az egyszerűsítés a cél. A kormány közlése szerint a törvényjavaslat megnehezítené a perelhúzó technikák alkalmazását, így például a vádlott távolmaradása esetén is könnyebb lesz majd ítéletet hozni. Az előterjesztő szándéka szerint nem a bíróságoknak kellene minden bizonyítási eljárást lefolytatniuk, és megszűnhet az a „túlbizonyítottsági kényszer”, amely az eljárások elhúzódásához vezetett.

Munkahelyi megfigyelés

A Fővárosi Főügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, hogy a jogalkotó tisztázza a titkos megfigyelés lehetséges helyszíneit – írta a HVG.hu. A lap korábban kikérte az adatvédelmi hatóság véleményét az MTVA három vezetőjének lehallgatási ügyében, akiknek irodáiban hang- és filmfelvételre alkalmas berendezéseket találtak. Amíg a parlament nem változtat a jogszabályokon, addig a Fővárosi Főügyészség szerint bárkit jogkövetkezmény nélkül meg lehet figyelni a munkahelyén. (MN)


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 17.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Jövedelem- és tűréshatárok
Farkas Melinda
Az öregségi nyugdíjminimum alakulásán a legelesettebbek sorsa múlik.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása