Keresztes Imre közölte: azért nem indítanak nyomozást a kormányfő ellen, mert nem találtak olyan konkrét adatot, ami azt igazolná, hogy Gyurcsány Ferenc „bármilyen módon részes lenne akár több emberen elkövetett emberölés bűncselekményében, akár gyülekezési szabadság megsértésének bűntettében”. A határozat nem jogerős, a feljelentő a határozat ellen panasszal élhet – fűzte hozzá. A döntés még a múlt héten született, és a feljelentő ezen a héten vette kézhez a határozatot.

A főügyészség vezetője elmondta, azért „kettős” – egyrészt bűncselekmény, másrészt gyanú hiányában – az elutasítás jogcíme, mert a feljelentésben felbujtói és részesi magatartás szerepelt.

Az ügyészségre március 13-án érkezett meg a Civil Jogász Bizottság feljelentése azt követően, hogy a szervezet bejelentette: a 2006. szeptemberi és októberi események miatt feljelentést tesz a miniszterelnök ellen.

Völgyesi Miklós, a bizottság elnöke akkor azt közölte: a miniszterelnököt „a gyülekezési szabadság megsértésének bűntette és sok ember életét veszélyeztető emberölés bűntette kísérlete bűnrészesként elkövetésének magalapozott gyanúja” miatt jelentik fel.

A feljelentésben a gyülekezési szabadság megsértését azzal indokolták, hogy Gyurcsány Ferenc tehető felelőssé azért, hogy a Fidesz október 23-i ünnepsége után a rendőrség „összekeverte” a békésen tüntetőket a radikális magatartást tanúsítókkal, s az ezt követő akciók „véres és brutális végrehajtásért” is.

A sok ember életét veszélyeztető emberölés bűntettének kísérletében szerintük Gyurcsány Ferenc azért vonható felelősségre, mert a rendőrség olyan eszközöket vetett be a tömegoszlatások során, amelyek az emberi élet kioltására is alkalmasak lehetnek. Ezek közé sorolták a gumilövedékeket és a gázgránátokat is.

Daróczi Dávid kormányszóvivő akkor azt mondta, szakmailag és emberileg egyaránt nonszensz a feljelentés, és úgy vélte: nyilvánvaló pártpolitikai támadásról van szó.

(MTI)