Kovács András
Kovács András
Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a korábbi szisztéma 1990-es „debütálásakor” már nagyon jelentős eltérések voltak az egyéni körzetek között. Míg Veszprém 6-os körzetében 26 094, addig Budapest 18-as körzetében 58 774 választójogosult élt, amely több mint kétszeres különbség volt már a választási rendszer születésénél. A megyéken belüli közel kétszeres aránytalanságok sem voltak ritkák, amire a legjobb példa Baranya és Veszprém.

A mostani tanulmány elkészítésének alapgondolata az új választási törvény első tervezetének megjelenésekor már felmerült bennünk, valamint szemet szúrt nekünk az a kitétel, hogy az egyes körzetek között a legnagyobb eltérés 15 százalék lehet, amely megvalósíthatatlannak tűnt a kis megyék miatt – mondta el az MNO-nak Kóczy Á. László, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Szerencsére a végső tervezet, amit a parlament elfogadott, jóval megengedőbb lett, mivel az átlagtól mind fölfelé, mind lefelé érvényesülhet a 15 százalékos eltérés – tette hozzá. A szakértő rámutatott, a törvénynek van egy olyan kitétele, hogy a körzetek határait abban az esetben módosítani kell, ha az eltérés eléri a 20 százalékot, de előállhat olyan demográfiai helyzet, hogy a módosítást nem lehet a megadott keretek között végrehajtani.

Budapesttől el kéne venni

A magyar választókörzetek kialakítása a nagy létszámkülönbségek miatt nem felel meg az egyenlő választójog alkotmányos elvének – mondta ki az Alkotmánybíróság még 2005-ben. A taláros testület azonban nem semmisítette meg a jogszabályt, így mivel a 2006-ban győztes MSZP–SZDSZ-koalíció nem rendelkezett kétharmaddal, ezért csak 2011-ben sikerült rendezni ezt a kérdést.

Kóczy a Biró Péter és Sziklai Balázs szerzőtársakkal közösen készített elemzésében rámutatott arra, hogy a legproblémásabb Tolna megye, ahol a körzetek átlagos népességszáma 15,28 százalékkal tér el lefelé az átlagtól. Abban az esetben, ha csak két körzet lenne a megyében, akkor 27 százalékkal térne el fölfelé a kerületek átlagos népességszáma, így el tudom azt a helyzetet képzelni, hogy a lakosság számának változásával olyan helyzet jönne létre, hogy nem lehet a törvény betűje szerint kialakítani megfelelő választókerületeket – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, szerencsésebb lett volna régiók szerint leosztani a körzeteket, valamint annak a véleményének is hangot adott, hogy az igazságos elosztásnál a gondot az okozza, hogy a választókerületek száma kevés a megyékhez képest. Budapesttől célszerű lenne elvenni egy választókerületet, amely minimális változást jelentene a fővárosi körzetek átlagos népességszámában, míg Csongrád megyének egy újabb körzetet kéne juttatni – hangsúlyozta a kutató.

Jó lett

A Velencei Bizottság ajánlása szerint a választókerületbe sorolt állampolgárok száma legfeljebb 10 százalékos mértékben térhet el az egy képviselői helyre jutó választópolgárok számától, és semmiképpen nem lehet nagyobb 15 százaléknál, kivéve, ha azt valamilyen rendkívüli körülmény indokolttá teszi.

Ha ezt a változást végrehajtanák, akkor például Csongrádban a mostani 12 százalékos fölfelé való népességeltérés 10 százalékra csökkenne – tette hozzá. „A létrejött kiosztás meglepően jó lett, ami annak fényében nagy eredmény, hogy matematikai elemzés nélkül, vélhetően jogászok készítették a törvényt.” Kóczy nem tartja valószínűnek, hogy 2014 előtt bármelyik körzet népességszámában az átlaghoz viszonyítva húszszázalékos eltérés keletkezne.

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjában a matematikán belül az úgynevezett kooperatív játékelmélettel foglalkozó magyar kutatócsoport három tagja olyan programot készített, amellyel a kutatók a megyék választási körzetekkel való összes lehetséges felosztását modellezték a törvényjavaslat eredetileg benyújtott formája szerint.

Csak 3,37 százalék lenne az eltérés

A kutatócsoport tanulmánya arra is rávilágít, hogy ha a választókörzeteket a megyék helyett a régiók határait figyelembe véve alakítanák ki, az átlagtól vett maximális eltérés tartható lenne, sőt a legjobb modell mindössze 3,37 százalékos eltérést mutat.

Az új felosztás szerint a 106 választókerület közül 100 (94,34 százalék) esik a 15 százalékon, és 81 (76,41 százalék) a 10 százalékon belüli eltérés tartományába, a korábbi választókerületek esetén a 176 körzetből 111 (63,07 százalék) esett a 15, míg 84 (47,73 százalék) a 10 százalékos tartományba.


Mint arról az MNO korábban beszámolt, a korábbi egyéni országgyűlési választókerületek és a tavaly elfogadott új szabályozás alapján létrejövő kerületek teljes népességének számát és eloszlását vette górcső alá a térinformatikával foglalkozó GeoX Kft. munkablogja. Bejegyzésükben azt boncolgatták, hogy a régi és az új területi felosztás mennyire nevezhető igazságosnak a népességszám-eloszlás tekintetében és az új határokkal sikerült-e, és ha igen, milyen mértékben megszüntetni az (egyébként alkotmányellenesnek nyilvánított) területi egyenlőtlenségeket.  

LMP–MSZP–Bajnai manipulációs koalíció

Gulyás Gergely egy, a választási rendszerről szóló konferencián rámutatott arra, hogy súlyosan sértette az egyenlőség elvét a korábbi szisztéma. A képviselő úgy látja, hogy ez komolyan hozzájárult az MSZP 2002-es győzelméhez. „Akkor lenne igaza Karácsony Gergelynek, ha azt is elmondaná, hogy korábban sötét diktatúrában éltünk.”

Megállapították, hogy sikeresnek tekinthető a lakosság egyenlőbb elosztása az új választási rendszerben. Míg a 176 egyéni körzetes rendszerben háromszoros különbség volt a népességszámot tekintve a legnagyobb és a legkisebb körzet között, addig most másfélszeresére csökkent ez a differencia.

Az új választási rendszerrel kapcsolatban a legnagyobb manipulálást a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítvány „végezte el”, mivel állításuk szerint 2002-ben és 2006-ban is a Fidesz nyert volna, ha a tavaly elfogadott szabályok alapján rendezték volna meg a szavazást. Szigetvári Viktorék többek között elfeledkeztek az egyéni jelöltek támogatottságáról, az esetleges pártkoalíciókról, valamint az egy forduló pszichológiai hatásáról.

Fontos arra is emlékeztetni, hogy az MSZP és az LMP lépten-nyomon azt hangsúlyozta az elmúlt hónapokban, hogy a Fidesz tudatosan manipulálta a választókerületi határokat. Ezzel szemben a GeoX kutatása és a mostani tanulmány alapján is egyértelműen kiderült, hogy a mostani szisztéma sokkal arányosabb lett, mint a korábbi. Karácsony Gergely szerint a határok meghúzását „sunyi politikai szándék vezette”, és a kialakított egyéni választókerületek torzítják a választói akaratot; hozzá hasonlóan politikai érdekeket lát az új kerületek megrajzolásánál Molnár Zsolt is.