A tárcavezető az m1 Az Este című műsorában hétfőn kifejtette: a washingtoni egyeztetéseken „minden tárgyalható, de ez nem azt jelenti, hogy előre aláírunk egy üres csekket, és azt mondjuk, hogy mindent el is fogadunk”. Magyarországnak rugalmasnak kell lennie, de a másik félnek is meg kell értenie, hogy a megállapodás megkötése „valamennyiünknek az érdeke”. Mint közölte, egyik féltől sem várható el, hogy előre megmondja, mit fogad majd el a tárgyalásokon, és mit nem. Azt mondta, vannak bizonyos kérdések, amelyeket „komolyan meg kell tárgyalni".

Példaként említette a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel kapcsolatban a harmadik alelnök és a monetáris tanács taglétszámának kérdését. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: korábban már volt példa arra, hogy a magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely emelte a monetáris tanács tagjainak számát, és „akkor ezt nem tekintették a jegybanki függetlenség megsértésének”. A jegybanktörvény elfogadásának halasztását kérő levél a jogszabály egy korábbi szövegére épült – emlékeztetett.

Hozzátette: az Európai Központi Banktól érkezett 15 kifogásból „13 és felet” elfogadtak. A miniszter azt mondta, kételkedik abban, hogy a jegybank függetlensége attól függne, hogy két vagy három alelnöke van-e az intézménynek, egyúttal kijelentette: a különböző uniós tagállamokban is eltérő ez a létszám, és az alelnökök kinevezésére is változatos megoldások figyelhetők meg az EU-ban. Most nem erről kellene vitázni, a cél, hogy a lehető leghamarabb „értelmes, józan” megállapodás jöjjön létre – hangoztatta.

A tárcavezető szerint az IMF elsődleges feladata, hogy „az ehhez hasonló nehézségeket tudjon kezelni valamennyi tagállamának a javára”. A megállapodással alapvető funkcióját tölti be a szervezet, erre minden eddigi nyilatkozata szerint kész is – tette hozzá.

Az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak, illetve Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek Orbán Viktor kormányfőhöz írt levele nyilvánosságra hozatalát firtató kérdésre a miniszter úgy válaszolt, erről az adott levél írójának kell döntenie. Barrosót kell megkérdezni, hogy van-e kifogása a nyilvánosságra hozatala ellen – mondta, hozzáfűzve: véleménye szerint a nyilvánosságnak lehetőleg mindenről tudomást kell szereznie.

Azzal kapcsolatban, hogy Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, országgyűlési képviselő hétfőn arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt: tisztázza, szeretné-e, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, Martonyi János úgy reagált: „nem tartom egészen tisztának ezt a játékot, hogy egyesek most az alapvető európai elkötelezettségünket vonják kétségbe”. Hozzátette, nem hiszi, hogy az elkötelezettség megkérdőjelezésének „bármilyen alapja is lenne, és ebben a helyzetben ez egyáltalában nem használ, csak árt”. Orbán Viktor uniós elkötelezettsége „töretlen és feltétlen” – hangsúlyozta, hozzátéve, ő maga ezért is külügyminiszter a kormányban.

Arra a felvetésre, hogy Róna Péter közgazdász megjegyezte, Magyarország uniós csatlakozása óta először Schmitt Pál köztársasági elnök idei újévi beszéde alatt a háttérben nem volt látható az uniós zászló, a tárcavezető azt mondta, „barátilag” majd megkérdezi az államfőtől, volt-e ennek bármilyen oka.

Martonyi János arra is kitért: egy ország uniós tagságából az következik, hogy ahol az uniós jog fennáll, megelőzi a tagállamit, így a törvényhozatalnál figyelembe kell venni. Ha a kettő ütközik, a bizottság eljárást indíthat, amelyben az Európai Bíróság hoz döntést – magyarázta.

Az MNO beszámolt arról, hogy Martonyi János hétfőn levélben fordult az uniós tagállamok külügyminisztereihez, hogy tájékoztassa partnereit a közelmúltban Magyarországon hozott döntések hátteréről, és reagáljon az országot ért kritikákra