Az intézményeknek a hitelhez jutás nehézségeivel ugyan közvetlenül nem kell szembesülniük (a törvény szerint ugyanis nem vehetnek fel hitelt), a magán- és a közszektor együttműködését segítő PPP-konstrukciókon keresztül azonban mégis érintettekké váltak – olvasható a Napi Gazdaságban.

A Semmelweis Egyetem (SE) PPP-projektjei fölött már megjelentek az első viharfelhők. Már érezzük a válság begyűrűző hatását – mondta a lapnak Stubnya Gusztáv, az egyetem stratégiai főigazgatója, aki szerint a futó projektekkel nincs gond. Azokban az esetekben viszont, amikor a szerződést még a pénzpiaci pánik kitörése előtt kötötték meg, de a projekt kezdete most esedékes, a bankok megváltoztatták a finanszírozás feltételeit – tette hozzá.

A Corvinus Egyetem is aggódik. A gazdasági szereplőkkel szorosabb kapcsolatban álló karok (az élelmiszer-tudományi vagy a gazdálkodástudományi) projektjei valóban bajba juthatnak, ha K+F projektjeik csorbát szenvednek – mondta a Napinak Kerekes Sándor, az egyetem oktatási rektorhelyettese.

A finanszírozás gondjai azonban tandíjemeléssel nem orvosolhatók. A tandíj emelése a költségtérítéses hallgatók alacsony létszáma miatt értelmetlen lenne, ráadásul minimum hároméves átfutással hozna eredményt – nyilatkozta a lapban Andor György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) rektorhelyettese. Tandíjemelésre ugyanis csak az oktatási struktúrába újonnan belépő hallgatók esetében van lehetőség, egyéb esetben a képzési szerződések csak inflációkövető korrekciót engedélyeznek.

(mti)