Leonov Péter, a Malév korábbi vezérigazgatója kifejtette, hogy a garanciát adó Vnyesekonombank olyan orosz állami fejlesztési bank, amelynek elnöke a mindenkori miniszterelnök, tehát akkor Vlagyimir Putyin volt.

A parlament Malév-privatizációt vizsgáló eseti bizottsága korábban meghallgatta Simor András jegybankelnököt is, mint a Deloitte korábbi elnök–vezérigazgatóját.

Veres János volt a pénzügyminiszter a Malév privatizálásakor. A pályázatot a vállalat magánosítására létrejött projektcég, az AirBridge Zrt. nyerte, amelynek tulajdonosai között volt Borisz Abramovics Berezovszkij orosz üzletember is. Leonov Péter közvetítette Abramovics vásárlási szándékát a projektcég magyar tulajdonosainak. Leonov később a Malév vezérigazgatója is volt.

A bizottság rajtuk kívül meghallgatta Markó Andreát az ÁPV Rt. akkori igazgatósági tagját, aki a Pénzügyminisztérium államtitkáraként szavazott a privatizáció győzteséről az igazgatóságban.

Az állam nem támogathatta a Malévet

A korábbi meghallgatások során kiderült, és ezúttal Leonov Péter is hivatkozott rá, hogy őt Kiss Kálmán – volt határőr tábornok, akkor már üzletember – kereste meg, hogy orosz partnerrel vegyenek részt a Malév privatizációjában. A szerdai meghallgatáson elhangzott, hogy a magyar állami tulajdonos az uniós csatlakozás után nem támogathatta a Malévet, így a privatizáció maradt az egyetlen járható út a cég életben tartásához. Ehhez olyan partnerre volt szükség, amely sok utast hoz Budapestre, így változatlan költség mellett jelentősen nőtt volna a bevétel.

Leonov Péter kifejtette: a volt szovjet állami légitársaság, az Aeroflot feldarabolása után Borisz Abramovics Berezovszkij egy hattagú, jelentős légi szövetséget hozott létre, előbb AirBridge, majd AirUnion néven. Ennek éppen olyan partnerre volt szüksége, amelynek van leszállási joga Európában, közös volt tehát a Malév és az orosz szövetség érdeke.

Nem jöttek az oroszok

Veres János elmondta, hogy az orosz közlekedési miniszter adott garanciát neki arra, hogy a szóban forgó légicégek hosszabb távon működőképesek. Így amikor 2008 végén – a válság hatására – nem jöttek az orosz utasok, és gond volt az ottani partnerrel, a Vnyesekonombank szállt be a Malévbe Berezovszkij cégei helyett. A korábbi garancia nélkül erre nem lett volna mód – mutatott rá Veres János.

A meghallgatás másik pontja a 100 millió eurós viszontgarancia volt, amelynek fejében Berezovszkij átengedte a Malév vagyonát a Vnyesekonombanknak. Leonov Péter ezt úgy fogta fel, mint a bank által nyújtott hitel számos garanciájának egyik elemét. A bizottság tagjai kezdettől vitatják ennek jogszerűségét, mivel az igazgatóság elnökének, Berezovszkijnak nem adott erre felhatalmazást az igazgatóság.

„Semmi köze hozzá”

Veres János csak a visszaállamosításkor, a sajtóból értesült az ügyről. Amikor ez történt, akkor már a Malév privát cég volt, így neki semmi köze nem volt hozzá – mondta a volt pénzügyminiszter.

A harmadik kérdéskör a szerdai meghallgatáson a 73 millió eurós tiltott állami támogatás visszafizetése volt. Veres János hangsúlyozta: amíg ő miniszter volt, ilyen eljárás nem indult a magyar kormány ellen. Ezt azzal magyarázta, hogy az uniós apparátusban tárgyalt a felmerülő problémákról. Ennek hatására például addig nem írták alá a Malév privatizációs szerződését, amíg az uniós versenyjogi illetékesek nem bólintottak rá. Hangsúlyozta: az ő minisztersége alatt mindig felszálltak a gépek, és kaptak fizetést az alkalmazottak. Az utódai nem folytatták az egyeztetést az uniós apparátussal, ezért született meg a tiltott állami támogatás visszafizetéséről szóló határozat – jegyezte meg.

A meghallgatások után a bizottság saját szakértők kijelöléséről döntött.