A Kárpát-medencében 14 Lakitelek méretű népfőiskola létrehozását tervezik, közülük hetet a határon belül, hármat Erdélyben, kettőt a Felvidéken, egyet-egyet Kárpátalján és a Délvidéken – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szombaton Lakiteleken.

Nem szabad elhallgatni az igazságunkat, de a halottak igazságát az élőknek kell helyre tenniük – mondta az egykori halálraítélt a Lakitelek Népfőiskola Ravasz-Ordass Kollégiuma, Wesselényi Miklós Kollégiuma és Steindl Imre Kollégiuma népes hallgatóságának. A kollégiumok hallgatóinak levetítették a Hóhér, vigyázz! című filmet, amelyet Wittner Mária visszaemlékezései alapján készítettek.

Nem lehet megalkudni

Az 1957-ben letartóztatott, 1958-ban halálra ítélt, majd nyolc hónapi siralomház után kegyelmet kapott hős szerint nem lehet megalkudni. „Amikor az ember úgy érzi, hogy igaza van, akkor nem alkudhat meg, hanem az igazságát végig kell harcolni” – hangsúlyozta. Wittner Mária szerint a mai tanárok felelőssége óriási, mert „beszélni kell arról, amit az ’56-ban történtekkel kapcsolatban elhallgattak”.

„Én 13 éves koromig a karmelitáknál, hitben, hazaszeretetben, erkölcsben nevelkedtem, de megbocsátani csak annak lehet, aki bocsánatot kér” – fogalmazott egy kérdésre válaszolva, majd hozzátette, hogy a bocsánatkérés nem történt meg. „Ma a hóhér várja el az áldozat bocsánatát, miközben ő nem kér bocsánatot” – fűzte hozzá.

Fogadalom

A jelenleg a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozó Wittner Mária visszaemlékezett fogadalmára, amelyet akkor tett, amikor zárkatársát akasztani vitték el mellőle. „Mindig beszélni fogok ’56-ról” – ismételte akkori fogadalmát.

Elmondása szerint ma is fájó szívvel lép be a Képviselői Irodaházba, amely korábban az ÁVH épülete is volt. Ahol – fogalmazott – a mai ellenzék egyes politikusain „keresztülnéz”, ha elmegy mellettük, mert elfogadhatatlannak tartja azt, hogy az egykori „véresszájú kommunisták, akik egy nap alatt demokratává váltak”, akik „jól jártak az államosítással, de a privatizációból is nyertesen jöttek ki”, ma is ott ülnek a parlamentben. Ma az elmúlt fél évszázadot festik át – tette hozzá.

Elrendeltetett sors

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: Wittner Mária sorsa elrendeltetett, mert szabadulása után „a sorsa helyére zökkent”. Az elrendeltetett sorsát teljesíti immár évtizedek óta, hogy nagy felelősséggel az országnak is segít abban, hogy a sorsa a helyére zökkenjen – fogalmazott Lezsák Sándor.

Bíró Zoltán irodalomtörténész fontosnak nevezte, hogy az egyes embereknek a történelemhez viszonyuló tudata tiszta legyen. Ha nincs Rákóczi, nincs Kossuth, nincs 1956, akkor nincs Magyarország – szögezte le az irodalomtörténész. Véleménye szerint a tudat tisztázása Wittner Mária munkásságának a legfontosabb küldetése.

Wittner Mária 1937-ben született. Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben a sebesültek ellátásában segített. November 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazatért. 1957-ben letartóztatták, majd 1958-ban a hírhedt Tutsek „vérbíró” halálra ítélte. A halálos ítéletet később életfogytiglanra változtatták. 1970. március 25-én nemzetközi nyomásra, az '56 után elítéltek közül az utolsók között szabadult.

Lázár János korábban arról beszélt Lakiteleken: attól függetlenül, hogy kinek milyen a politikai meggyőződése, egyet kell azzal értenie, hogy a rendszerváltozás után 2010-ben Magyarország a teljes gazdasági és társadalmi csőd állapotába került. Bővebben>>>