A Balaton-parttól néhány kilométerre fekvő, 570 lakosú falu bejáratánál, egy korábbi szemétlerakó felszámolását követően a Kaposvár felé tartó út mellett kialakított autós pihenőhelyet tavaly ősszel nevezte el a község Horthy Miklósról. Kerekinek mindössze annyi köze van a kormányzóhoz, hogy az többször is vadászott a környékén, mégis – mint azt Csicsai László alpolgármester kiemelte – úgy döntöttek, egy nemzetünk nagyjait felvonultató szoborpark első darabjaként Horthy Miklós egész alakos szobrát állítják fel. Elhatározásukban egységes a falu, hiszen a település öt független képviselője egységesen szavazott a Horthy-szobor kérdésében. Megelőzően a lakosságot is megkérdezték, és egyetlen ellenszavazat sem érkezett az ügyben – mondotta Csicsai László, amivel némileg ellentmondásban áll a polgármester, Marton Lajos MTI-nek elmondott állítása, miszerint a szoboravatás „megosztja a falut”.


Az emelkedett hangulatú esemény ugyanakkor rendbontás nélkül zajlott le, jóllehet nem egy beszéd visszatérő motívuma volt a „liberál-bolsevikok” várható reakciója, amely verbális és fizikai erőszak formájában egyaránt elképzelhető. E veszélyt támasztja alá az a felolvasott e-mail, amit a Gój Motoros Egyesület vezetője kapott és amelyben Dániel Péter (az alkotmányt paradicsomszósszal leöntő, Wittner Máriát alpári hangnemben sértegető ügyvéd) a következővel fenyeget: „Én pedig azt terveztem, hogy amint jobban leszek, meglátogatom ezt a felháborító, szégyenletes műalkotást, és leöntöm vörös festékkel. Ezzel emlékezem majd meg erről az ócska háborús bűnösről. Ráadásul a szobor is kifejezőbb lesz így, aztán leülöm ezt is.”

A fiatal faszobrász, Kücsön Norbert tréfásan csak úgy reagált Dániel ügyvéd úr fenyegetésére, hogy jöjjön csak ide, majd ő farag belőle embert!

A szoborállítás és a rendezvény egyik fő szervezőjét, Zetényi-Csukás Ferencet pedig az Amerikai Népszava fenyegette meg. „Szerkesztőségi cikkükben a halálomat kívánják és mindenféle dologgal fenyegetik az életemet, mire én visszaírtam nekik, hogy a történelmi vitáinkat talán fehér abrosz mellett kellene megbeszélni, kerülve mindenféle erőszakot” – mondotta az MNO-nak Zetényi-Csukás Ferenc.

***

Szakály Sándor történész
Szakály Sándor történész

Ügyesen manőverezte az országot a veszélyes vizeken

Évekkel ezelőtt Pátyon egy utcát neveztek el a volt kormányzóról, de akkor ennek nem volt folytatása: Horthy Miklós megítélése nem változott a szocialista diktatúra óta. Új fejleményként a napokban Gyömrő önkormányzata – a kormányzó gyömrői kötődése okán – Horthy Miklós térre keresztelte át a Szabadság teret. A névváltoztatás ellen egy helyi civil szervezet demonstrációt szervezett, melyen megjelent Tóbiás József, az  MSZP megyei elnöke és Bauer Tamás, a DK alelnöke is. Szakály Sándor történészt kérdeztük.

– Két dolog mindebből leszűrhető: az egyik, hogy Horthy Miklós történelmi alakjának megítélése továbbra sem egyértelmű, sokakban pozitív, másokban negatív érzéseket vált ki. A másik, hogy bizonyos politikusok az árokháborús haszonszerzés reményében szemlátomást azonnal politikai témává igyekeznek tenni a Horthy-kérdést, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítik a tudományos alapokon álló, higgadt és tárgyszerű vita lefolytatásának lehetőségét. Ön is így látja?
– Minden közösségnek jogában áll eldönteni, hogy kiről akar saját településén közterületet elnevezni. Ez nem jelent kanonizálást. Gyömrőn, Kerekiben Horthy Miklósról neveznek el teret, de van olyan település, ahol Károlyi Mihályról, Sallai Imréről, Fürst Sándorról, Ságvári Endréről, Szamuely Tiborról, sőt Leninről is vannak utcák elnevezve, amihez valamilyen kötődési okból, vagy épp csak megszokásból ragaszkodnak az ott élők. Én úgy gondolom, a demokráciához ez hozzá tartozik, úgyhogy nem akadnék fenn azon sem, ha egy olyan településen, ahol például jobb élet volt a Kádár-korszakban, mint most, Kádár Jánosról szeretnének utcát elnevezni.

– A vita mindig az adott személynek a kánonban való helyéről szól. A támogatók csak a pozitív, az ellenzők csak a negatív érdemeket hajlandók látni, ettől aztán jól elordibálnak egymás mellett.
– Ez sajnos így van, szinte lehetetlen olyan történelmi személyiséget találni, aki ne hibázott, ne tévedett volna életében, ezért érdemes az egész életművet vizsgálni, ahogy tesszük ezt például Nagy Imre esetében is. Horthy Miklósnak mint Magyarország államfőjének is elvitathatatlan érdemei voltak Magyarország talpra állításában. Az 1921-től 1931-ig terjedő, Bethlen István miniszterelnök nevével fémjelzett időszakban miniszterelnökére sok mindent ráhagyva és tőle elfogadva ügyesen manőverezte az országot a veszélyes vizeken, hogy haditengerész múltjára utaljak ezzel a „képpel”.

– Csakhogy kritikusai a magyar királyi 2. honvéd hadsereg frontra küldését, a zsidótörvényeket és különösen azt róják föl neki, hogy nem tett meg mindent a vidéki zsidóság 1944-es, németek általi elhurcoltatása ellen.
– Ezt is az akkori lehetőségek, kényszerek és információk kontextusában kell értékelni. A zsidótörvényeket olyan lépésekként is lehet értelmezni, amelyekkel időlegesen sikerült kifogni a szelet az egyre követelőzőbb németek és a magyarországi szélsőjobb vitorlájából. A németek „finoman” megfogalmazott kéréseinek határozottabb elutasítása akár Magyarország német megszállását is eredményezhette volna, ami a lehető legrosszabb lett volna a magyarországi zsidóság számára is. Sem Horthy Miklóst, sem kormányzóhelyettessé megválasztott fiát nem lehet antiszemitának nevezni. Nem véletlen, hogy a németek épp az ellenkezőjével – zsidók iránti szimpátiával (is) – vádolták őket. A második világháború évei alatt nagy számban menekültek Magyarországra a volt Lengyelország, illetve a szlovák állam területéről a zsidók, de korábban Ausztria német bekebelezése után onnan is számosan Magyarországon véltek menedéket találni. A kormányzó mihelyst az Auschwitzból megszökött szlovák zsidóktól származó úgynevezett „auschwitzi jegyzőkönyvből” tudomást szerzett a deportáltak sorsáról, a németek számára kritikussá vált pillanatnyi fronthelyzetet kihasználva leállíttatta a transzportokat, így mentve meg a budapesti zsidóságot.

– És a Don-kanyar?
– A Don-kanyarral kapcsolatban sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Hitler miként játszotta ki egymás ellen a magyar és a román érdekeket Erdély kérdésében. Megjegyzem, Antonescu marsall épp kétszer annyi katonát küldött a frontra, mint Horthy. A kormányzó megbízásából a Honvéd Vezérkar főnökének, Szombathelyi Ferenc vezérezredesnek 1942 januárjában sikerült a német követelést mintegy a felére lealkudnia. A fél pohár bort is nézhetjük úgy, hogy félig tele van, illetve félig üres a poharunk. Azt mindig, minden politikussal kapcsolatban fel lehet vetni, hogy vajon minden alkalommal, a kellő időben és a lehető legjobb választ adta-e a kihívásokra. Ennek vizsgálata már történettudományos kérdés, aminek publikálása, köztudatba való átültetése hosszú időt vesz igénybe. Ez nem kell, hogy korlátozza azokat a közösségeket, amelyek egyik vagy másik történelmi alakban több pozitív vonást látnak, mint negatívot, ezért közteret akarnak elnevezni róla, vagy netán szobrot akarnak állítani neki.