Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a tárcát, hogy a Népszabadság szerdai számában arról írt: birtokukba jutott a Velencei Bizottságnak a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezete. Ebben egyebek mellett az olvasható – idézi a napilap –, hogy „a fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását.”

Erre reagálva a KIM arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar kormány még nem kapta meg a Velencei Bizottságnak a cikkben szereplő témákkal foglalkozó, hivatalos jelentését. A minisztérium szakemberei továbbra is folyamatosan konzultálnak a Velencei Bizottsággal azóta, hogy a kabinet az alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények témájában véleményalkotásra kérte fel a testületet. Ehhez természetesen minden szükséges információt biztosít a bizottságnak a magyar kormány – tették hozzá.

Mint ismert, februárban „súlyos aggodalmát” fejezte ki az EP (315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozattal) a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben.

Beszámoltunk arról is, hogy később az egyházi és bírósági ügyeket szabályozó sarkalatos törvényekről folytatott megbeszélést Martonyi János külügyminiszter a Velencei Bizottság delegációjával. A konzultáción a felek áttekintették „az egyházi és bírósági ügyeket szabályozó sarkalatos törvények mögötti jogalkotói szándékot és hátteret, és eszmecserét folytattak a törvényekkel kapcsolatban felmerült jogi és szakmai aggályokról, kritikai jellegű észrevételekről” – írta a Külügyminisztérium közleményében.

A tárca hangsúlyozta ugyanakkor, hogy alapvető kérdésekben a kabinet álláspontja változatlan: a magyar igazságszolgáltatás megfelel az európai normáknak, a bíróság független, és mindenkinek biztosított a tisztességes eljáráshoz való jog.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára a Martonyi János magyar külügyminiszterhez intézett, január közepén nyilvánosságra hozott levelében javasolta azt, hogy Magyarország kérjen szakvéleményt az ET égisze alatt tevékenykedő Velencei Bizottságtól azokról a törvényekről, amelyek az igazságszolgáltatás törvényességével, a vallásszabadsággal, valamint a parlamenti választásokkal kapcsolatosak. (Ezzel kapcsolatban az MNO megírta, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése monitoringbizottságának jelentéstevői Darák Péterrel, a Kúria elnökével folytattak megbeszélést.) Válaszlevelében a külügyi tárca vezetője további együttműködési készségéről biztosította Thorbjorn Jaglandot.

A főtitkár érdeklődésére reagálva Martonyi János a leveléhez tájékoztatásul mellékelte a magyar egyházügyi törvény, a választási törvény és a bírósági törvény szövegét – tudatta akkor a Külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a miniszter jelezte: az említett jogszabályokról Magyarország a Velencei Bizottság állásfoglalását is kéri.

A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság – ismertebb nevén az 1990-es megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, alkotmányjogászokból álló független szakértői testület.

Folytatódik az eljárás

Mint ismert, két témában folytatja a gyorsított kötelezettségszegési eljárást az EB, a harmadik témában további információkat várnak. A háromból két kötelezettségszegési eljárás ügyében döntött magasabb szintre léptetésről az Európai Bizottság – jelentették be Brüsszelben szerdán. Az unió kormányának számító testület az adatvédelmi biztos függetlenségének, illetve a bírák nyugdíjazásának ügyében lépteti újabb szakaszba az eljárásokat.

Pia Ahrenkilde Hansen, az EB szóvivője elmondta: a Magyarország által hozott intézkedések nem válaszolnak az általuk felvetett kérdések mindegyikére, ezért egy indoklással ellátott véleményt küldenek hazánknak.

A jegybank függetlenségével kapcsolatban azt közölték, hogy a magyar kormány válaszai eloszlatták a kételyek egy részét, de erről is információkat várnak Budapesttől. A testület ennek függvényében dönt az újabb lépésekről.

Ugyanígy járnak el – szintén további információkat kérnek – a bírói függetlenség ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be.

Az Európai Unió központi intézményeinél kezdett látogatást kedden Brüsszelben Schmitt Pál köztársasági elnök.