Az államtitkár úgy fogalmazott, hiába mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép, itt, Közép-Európában a vörös csillag önkényuralmi jelkép, amelynek a nevében embereket gyilkoltak meg bírósági ítélet nélkül, valódi ok nélkül.

Az államtitkár kijelentette: bármifajta nemzetközi nyomás is nehezedik Magyarországra ezzel kapcsolatban, „sem azoknak, akik vörös csillagot hordtak magukon, mi kártérítést, amíg polgári kormány van Magyarországon, fizetni nem fogunk, sem a büntető törvénykönyvből mint önkényuralmi jelképet kivenni nem fogjuk, a sarló-kalapáccsal együtt”. „Akit tehát ezen bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek és utána nemzetközi fórumokhoz fordul, azzal szemben ezt az elvi álláspontot érvényesítjük” – mondta az MTI-nek magyarázatként az államtitkár.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy alig volt valaki, akire a kommunizmus nem sújtott le valamilyen formában: egymillió ember ellen folytattak jogi eljárást; a fő szándék a megfélemlítést volt – tette hozzá. Szavai szerint minden önkényuralmi rendszer a társadalom legellenállóbb rétegét töri meg, a polgári középosztályt. A polgári kormányok pedig éppen őket támogatják, ezért a mostani kormány is őket segíti, például az új adópolitikájával – jegyezte meg.

Vajnai Attila két társával együtt nemrégiben ismételten az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert korábban a rendőrség őrizetbe vette őket önkényuralmi jelkép viselése miatt.

Május elsején öt embert állított elő a rendőrség önkényuralmi jelkép használata miatt.

A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy magyar kormány nem kívánja kifizetni azt a kártérítést, amelyet Strasbourg egy hazai panaszosnak ítélt meg vöröscsillag-ügyben, s nem látja indokoltnak a Btk. módosítását sem.

Kifejtette: a mai napig elhúzódó feladata a kormányzatnak a középosztály felemelése, illetve az elégtételadás a sokat szenvedett családoknak. Ennek az elmúlt két évben igyekeztek jogszabályokban is eleget tenni. Ezek közül a legfontosabb az alaptörvény, amely szerint az 1944-es német megszállástól egészen az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásáig, 1990-ig az addig elfogadott jogrendszer kívül esik a magyar alkotmányosság keretein – mutatott rá Rétvári Bence.

Várpalota polgármestere, Talabér Márta (Fidesz–KDNP) elmondta, hogy 1952-ben másfél óra alatt 9 családot, 32 embert telepítettek ki a városból, földönfutókká téve őket; értelmiségi családok voltak, akiket elismert saját közösségük. Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke felidézte a várpalotai elhurcoltak emlékét. Beszélt az egykori hortobágyi munkatáborokról, az áldozatok kifosztásáról, és arról, hogy adataik szerint a még élő kitelepítettek nyugdíja jóval kortársaiké alatt van, s a méltó kártérítésük még várat magára.