Albánia, a lehetőségek hazája

Talpra áll Európa szegény embere?

Bertók T. László, 2011. december 8., csütörtök 20:02, frissítve: csütörtök 20:02
Húsz magyar KKV sikerrel vett részt a Tiranai Nemzetközi Vásáron, ahol több mint 1 millió euró összértékű üzletkötést készítettek elő – tette közzé a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). Bár Magyarország kereskedelmi partnerei között az összes forgalmat tekintve Albánia ma még csak az 59. helyen áll, ennek ellenére a balkáni ország egy perspektivikus piacot jelenthet a magyar termékeknek.

De hogy  mekkora jelentősége is van, illetve lehet a jövőben Albániának a magyar nemzetgazdaság számára, ennek próbáltunk utánajárni. A HITA-tól kapott tájékoztatás szerint a magyar–albán áruforgalom összértéke mindig is rendkívül szerény volt. A kétoldalú áruforgalomban jelentős magyar aktívum tapasztalható: kivitelünk közel ötvenszerese volt a behozatalunknak 2010-ben. Főbb exporttermékeink: híradástechnikai készülékek, gyógyszer, gyógyszerészeti termékek, közúti jármű, állati és növényi eredetű zsírok, olajok, élelmiszerek (vágott baromfi és más húsipari készítmények), valamint gabona és gabonakészítmények. Minimális értékű importunk mintegy nyolcvan százaléka a feldolgozott termékek árufőcsoportból kerül ki.

Magyarországi közvetlen tőkebefektető nincsen jelen Albániában. A magyar befektetők egyelőre annak ellenére távol maradnak, hogy az albániai üzleti környezet érezhetően javult az elmúlt években. A magyar gazdaságot a balkáni országban mindössze néhány cég képviseli.

Fizetőképesség és üzleti morál
Albániában a történelmi múltnak köszönhetően az angol nyelv ismerete nem általános, a beszélt idegen nyelvek az olasz és a görög. De nem ez a gazdasági kapcsolatok kicsinységének fő oka, sokkal inkább a részben jogos félelem az ottani üzleti morállal, illetve megbízhatósággal kapcsolatban. Déli mentalitásuknak köszönhetően az albánok általában pontatlanok, késnek a találkozókról, ami ott természetes. Nagy jelentősége van a személyes kapcsolatoknak. A most Albániára jellemző robbanásszerű fejlődés csak néhány évvel ezelőtt kezdődött. Ma multinacionális cégek igen kis számban vannak jelen az albán piacon. A magyarok helyi megítélése Nyugat-Európával egyenértékű. Mivel az albán gazdaságban nem az árutermelés, hanem a kereskedelem dominál, az ország fogyasztási cikkekre és termelőeszközökre vonatkozó igényének 75 százalékát csak importból képes fedezni. A mai világban talán meglepő dolog, de szinte minden késztermékből hiány van, holott fizetőképes kereslet lenne rájuk. Ennek következtében elmondható, hogy Albánia nyitott piac a magyar termékek számára, és már egész kis befektetéssel jól jövedelmező üzletet lehet felépíteni – akár Magyarországon, vagy Nyugat-Európában már „lefutott” termékekkel is – állítja a HITA szakreferense. Az albán építőipar egyike az ország leggyorsabban fejlődő szektorának, amely az elmúlt 6-7 évben a teljes GDP 8 százalékát tette ki. Ez azt is jelenti, hogy a magyar  építőipari gép export, illetve az építőiparral kapcsolatos bármilyen fő- vagy alvállalkozói tevékenység révén adott a lehetőség az albániai aktivitás megkezdésére, vagy bővítésére. Az albán úthálózat minősége enyhén szólva elmarad a nyugati elvárásoktól, bár Koszovó irányába már több mint 50 kilométer autópálya épült meg. De éppen ez az elmaradottság teszi létfontosságúvá a számukra, hogy jelentős további közlekedési beruházások valósuljanak meg.

Vegyél albán vállalatot!
Az, hogy tárt karokkal várják a tőkét, persze nem csak az építőipari ágazatra igaz. Albániában valamennyi gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt. A pénzügyi szektor privatizációja ugyan már befejeződött, de egyéb területeken is tervezik a folyamat elindítását. A privatizációs kiírás függvényében a befektető akár százszázalékos részesedést is szerezhet az adott cégben. Az elkövetkező időszakban indul a bányászati, az olaj- és gázipar és a szállítás privatizációja. Albánia magánosítani készül energiaelosztó hálózatát, olajfinomítóját és a még állami kézen lévő vállalati részvényeket, ezek kedvező befektetések lehetnek a magyar vállalatok részére is.
Kérdés, hogy van-e valamilyen versenyelőnyünk Albániában, amit érdemes lenne kihasználni. A szakértő szerint egyfajta versenyelőnyt jelenthet, hogy nagy külföldi befektetők, multinacionális cégek csak igen kis számban vannak jelen Albániában, így nem kell tőkeerős „mamutokkal” megmérkőzni a piacon. Ki kellene használni továbbá a késztermékek hiányát, aminek eredményeképpen szinte bármilyen magyar termékkel be lehet törni az albán piacra.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 10:23
  2. 10:01
  3. 09:56
  4. 09:35
  5. 09:30
  6. 09:16
  7. 09:10
  8. 08:54
  9. 08:53
  10. 08:40
  11. 08:38
  12. 08:35
  13. 08:18
  14. 08:15
  15. 08:02
  16. 08:01
  17. 08:00
  18. 07:00
  19. 06:30
  20. 06:00
  21. 00:01
  22. 22:40
  23. 22:27
  24. 22:10
  25. 21:57
  26. 21:44
  27. 21:41
  28. 21:29
  29. 21:17
  30. 21:15
  31. 21:02
  32. 21:02
  33. 20:45
  34. 20:37
  35. 20:30
  36. 20:26
  37. 20:24
  38. 20:10
  39. 19:59
  40. 19:57
  41. 19:48
  42. 19:44
  43. 19:40
  44. 19:40
  45. 19:38
  46. 19:38
  47. 19:37
  48. 19:30
  49. 19:27
  50. 19:18
hirdetés