A hitelminősítő cégek segítik a befektetőket, hogy meg tudják állapítani egy-egy adós hitelképességét. Ha valakit leminősítenek, akkor az általában azt idézi elő, hogy a hitelfelvevő csak nagyobb kamatokért vehet fel hitelt – tehát tovább gyengíti a hitelfelvevőt. Sokak szerint a megrendelők által fizetett minősítések rendszere visszaéléshez, összefonódáshoz és korrupcióhoz vezethet.

A legtöbb vádat azért kapják ezek a cégek, mert elmélyítették a válságot leminősítéseikkel. „Én is meglepődtem az időzítéseken, ahogy a szuverén besorolásokat módosították – például egy ország mentőcsomagjának tárgyalása közepén jött a hír, hogy változott a besorolás” – mondta Michel Barnier, az EU belső piacáért felelős biztos. További vád még, hogy a szuverén adósok (államok) minősítése önkényes, valamint a minősítés módszertana egyoldalú és elavult. A hitelminősítők esküsznek, hogy eljárásuk nyílt, bárki számára átlátható és ellenőrizhető, mentes bármiféle részrehajlástól – konkrét vádakat soha nem sikerült rájuk bizonyítani.

Az viszont tény, hogy 2008-ban a legmagasabb besorolást adták azoknak a jelentősen eladósodott cégeknek, melyek előidézték az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válságot. Napokkal a Lehman Brothers bedőlése előtt a hitelminősítő intézetek még kiváló minősítést adtak a cég hitelképességéről. Tehát még egy konkrét cég esetén sem láttak előre – nem hogy hosszú, de még csak rövid távon sem. Ilyen nagy elemző, minősítő cégeknél azért „elvárható” lenne, hogy ezeket prognosztizálják. Sokak szerint ez az egyik legnagyobb kritika ellenük, hogy nem tudták előre jelezni a gazdasági válságot.

Megnőtt a hitelminősítők befolyása

Standard & Poor’s (S&P)

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja 1966 óta a tőzsdén jegyzett, vegyes profilú, amerikai médiakonszern, a McGraw-Hill vállalat része. A vállalkozást a tervek szerint 2012 végéig feldarabolják, így az S&P ennek jegyében önállósodni akar.

Az S&P, ahogy ma ismerjük, 1941-ben alakult a Poor’s Publishing és a Standard Statistics összeolvadásával, majd 1966-ban felvásárolta az egyebek között tankönyvkiadással foglalkozó McGraw-Hill csoport. Jelenleg az S&P-nek 23 országban vannak irodái, és több mint 50 éve gondozza az amerikai gazdaság irányadó tőzsdei mutatóját, az S&P 500-as indexet is.

Ennek ellenére még inkább megnőtt a minősítők befolyása. Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa kicsit tehetetlenül nyilatkozott a helyzetről: „Nem fogadható el, hogy három amerikai nagyvállalatból álló kartell döntsön államok és állampolgárok sorsáról.” Barnier is hasonló véleményen van. „A besorolásoknak közvetlen hatása van a piacokra, s a szélesebb értelemben vett gazdaságra. Ezek a besorolások nem pusztán vélemények. A hitelminősítők sem tévedhetetlenek értékeléseikkel, s már korábban is követtek el súlyos hibákat” – mondta Barnier.

A legutóbbi ilyen hibát a múlt héten vétették: egy „technikai hiba” miatt véletlenül leminősítették Franciaországot – melyet később természetesen korrigáltak. A hiba időpontja ugyanakkor érdekes volt: a francia és a német kötvények hozamai között történelmi csúcsot mértek. Ha nem Franciaországról lett volna szó – mely azért elég szépen beszáll a mentőcsomagokba –, akkor feltehetően nem is lett volna hiba: egy kisebb országot szó nélkül átdobtak volna egy gyengébb besorolásba, illúzióink ne legyenek.

Sokan úgy vélekednek, hogy a világgazdaságot már nem is vezető nagyhatalmak, nem is globális vállalatok, hanem a nagy hitelminősítő cégek irányítják – besorolásaikkal. Egy-egy besorolás megváltoztatásával ugyanis nagyban befolyásolják az adott régió gazdasági trendjeit. Ezen cégek nem is jöttek ki rosszul a válságból: a Standard & Poor’s bevétele 2,9 milliárd, a Moody’s-é 2 milliárd dollár volt 2010-ben, de a Fitch is 657 milliós bevételre tett szert.

A Standard & Poor's Európa térképe
A Standard & Poor’s Európa-térképe


Többek között ezért is lépett volna az Európai Bizottság (EB). Nagy tervekkel álltak elő: a felvetett rendelkezések között szerepelt a hitelminősítők rotációjának rendszere, az uniós tőzsdefelügyeleti hatóság (ESMA) illetékességének növelése, az ügynökségek jogi felelősségre vonásának megkönnyítése, valamint a hitelminősítők értékeléseinek félévente történő felülvizsgálata. Korábban egy európai minősítő ügynökség felállítása is szóba került, de voltak olyan törekvések is, melyek szerint az ESMA-nak legyen joga felfüggeszteni a mentőakciókban érintett országok hitelbesorolásának módosításait.

Moody’s

Az S&P legnagyobb versenytársát már jelenleg is önállóan jegyzik a tőzsdén, egyes részeinek tulajdonosai ismert befektetési alapok, így Warren Buffet cégéé, a Berkshire Hathawayé a cég 12,3 százaléka.

Az 1909-ben John Moody által alapított holding része a Moody’s Investors Service, amely pénzügyi kutatással és elemzéssel, hitelminősítéssel foglalkozik. A Moody’s 1975-ben még csak három országot minősített, ma már több mint százötvenet. Az S&P-é és a Moody’sé a világ minősítőpiacának mintegy 80 százaléka.

 

Fitch

A hitelminősítők között a harmadik, s bár szintén amerikai alapítású, ma már 60 százaléka a Fimalac francia pénzügyi befektetőcég kezében van, a maradék részét az – egyebek között a Cosmopolitant és az Elle magazint kiadó – amerikai Hearst médiakonszern tartja kézben. „Francia kapcsolata” miatt a Fitch Ratingset tartják az „európai hitelminősítőnek”, bár székhelye New Yorkban és Londonban van.

Elődjét, a Fitch Publishing Company szakkönyvkiadó vállalatot 1913-ban alapította az amerikai John Knowles Fitch New York-i virágárus és önképző hirdetési és pénzügyi szakember. A cég eleinte napi és heti statisztikákat adott ki a New York-i értéktőzsdéről és általában az amerikai és a kanadai vállalati értékpapírokról.

Nos, ehhez képest az EB némileg „bedobta a törölközőt”: a The Financial Times szerint legalább öten – más források szerint a biztosok fele – ellenezte Barnier javaslatát, mely szerint az ESMA megtilthatná a sebezhető országok adósbesorolásának módosítását. Azon országokat érintetné a javaslat, melyeket az EU vagy az IMF mentőcsomagokkal látott el. De nem került be a felvetések közé az uniós hitelminősítő ügynökség létrehozása sem. Ennek felállítását sokan azért is sürgetik, mert a minősítői piacot amerikai cégek uralják.

Egyelőre még nem sikerült mindenben megegyezni, de az Európai Parlament már jóváhagyta a tőzsdei papírok esésén nyereséget termelő short ügyletek, valamint a szuverén adósságtörlesztési kockázatokra köthető biztosítási csereügyletek (CDS) uniós szabályozását. Tehát korlátozták a shortolást, valamint tiltják a fedezetlen kötésű CDS-kereskedéseket (ahol az eladó nem győződik meg arról, hogy a továbbadott értékpapír rendelkezésre áll-e). Ez utóbbi tette lehetővé a spekulációkat arra, hogy a spekulánsok egy adott ország csődjére játsszanak.

Az IMF erősítheti a magyar besorolást

Magyarország külföldi megítélésével kapcsolatban általában az legnagyobb kritika, hogy komoly kockázatok vannak a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, valamint a gazdaságpolitikával. A héten olyan híresztelések lepték el a sajtót, melyek szerint veszélyben a magyar adósságbesorolás. Egy leminősítéssel ugyanis a befektetésre nem ajánlott – bóvli – kategóriába kerülne az ország.

Egy hete, a Fitch stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra változtatta kilátását, míg az S&P negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarországot. Amennyiben leminősítenék az országot, akkor ez a Barclay Capitals szerint jó eséllyel csak korlátozott piaci hatással járna. Ugyanakkor a szuverén dollárkötvények a befektetési osztályzatú adósságokra szakosodott amerikai kötvényindexekből kikerülnének, s hazánk számára csökkenne a befektetési bázis. Olyannyira, hogy ezzel jelentősen szűkülnének az ország adósságállományának piacról történő finanszírozásának lehetőségei. A Kormányszóvivő Iroda szerint a minősítők állításával szemben Magyarország tartani fogja 2012-ben a kitűzött költségvetési hiánycélt.

Mindenesetre a hét elején történelmi csúcs fölé gyengült a forint. Szakértők szerint az okok között az uniós adósságválság mellett az S&P és a Fitch negatív állásfoglalása is szerepet játszott. Csütörtök este az IMF-fel történő tárgyalás ténye is óriásit – 6-7 forintot – javított a forint euróhoz mért árfolyamán. Kicsit ijesztően hat, hogy az árfolyam ilyen szinten „dobálható”. Jó hír viszont, hogy a londoni Commerzbank szerint ha megszületik a megállapodás az IMF-fel, akkor „ki van kövezve az euró forintárfolyamának lefelé vezető útja”. A HSBC bankcsoport piaci szakértői szerint a valutaalapnak még nyilatkoznia kell a megállapodás mibenlétéről, de ha ez létrejön, akkor elég lehet ahhoz, hogy Magyarország adósbesorolását megőrizze. Kérdés, hogy erre miként reagálnak majd a hitelminősítők.