A Fővárosi Törvényszéken zajló első fokú tárgyalássorozat végén a vádlottak az utolsó szó jogán szólalhattak fel. A vélt elkövető az eljárás elején azt ígérte: ha a bizonyításban nem sikerült kideríteni a történtek indítékait, akkor a per végén ő felfedi azokat.

Fotó: MTI


Az utolsó szó jogán Kun Tamás elsőrendű vádlott azt mondta, a kommunista rezsim legsötétebb pereire emlékezteti a mostani eljárás. Hozzátette, a nyomok és a hangfelvételek sem bizonyítják, hogy ő lőtt. Szerinte a vádhatóság nem az igazságot kereste. Állítása szerint egy harmadik, csuklyát viselő személy is jelen volt az épületben az esetnél, aki gyilkolt is. Kun úgy véli, pénzmosás történt az iskolában.

Az utolsó szó jogán: tagadnak a vádlottak
Az utolsó szó jogán: tagadnak a vádlottak

Deme Gábor, az ügy másodrendű vádlottja szerint nem történt sikkasztás, és úgy készült vádirat ellene, hogy nem tehetett vallomást. Úgy vélekedett, hogy az életellenes ügyben a vádemelési időt az ügyészség túllépte. Hol vannak a bizonyítékok? – tette fel a kérdést. Az előre kiterveltségre és az aljas indokra senki nem talált magyarázatot, és nincs tőle semmiféle nyom a helyszínen – tette hozzá.

Fotó: MTI


Mint azt megírtuk, a magyar kriminalisztika történetében egyedül áll „a csepeli kettős gyilkosság” néven elhíresült bűncselekmény. 2009. január 7-én – a vád szerint aljas indokból – előre kitervelten lőtték agyon a XXI. kerületi Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában az alapítványt vezető, egyben a csepeli MSZP-frakció helyettes vezetőjeként tevékenykedő Takács Józsefet és az intézmény tanárát, Papp Lászlót. Az ügy hátterében az eddig napvilágra került információk alapján egy évek óta tartó sikkasztássorozat áll. A másodrendű vádlott, egykori MSZP-s Deme Gábor szerint ezekről mindenki tudott a kerületben, és az ellopott pénzek a párt kasszájába kerültek.

Az ügyészség életfogytiglant, a védők bizonyítottság hiányában felmentést kértek az első- és másodrendű vádlottra. Kora délután hirdethetnek ítéletet a perben.