Olyan energiapolitikára van szükség, amely környezetvédelmi, szociális és versenyképességi szempontból is fenntartható állapotot jelent az energiaellátásban és -kiszolgálásban, ennek egyik feltétele, hogy amilyen mértékben csak lehet, csökkenjen az energiafelhasználás, és javuljon az energiahatékonyság – mondta Fellegi Tamás az SZTE Energia Szabadegyetem című sorozatán tartott előadásán.

Az energiatakarékosság három kiemelten fontos területe az épületek – ezen belül a középületek –, a közlekedés és maga az energiatermelés energiafelhasználásának javítása – tudatta a tárcavezető.

Emlékeztetett arra, hogy az energiahatékonyság javítását szolgáló uniós források jelentős részét már lekötötték a kormányváltás előtt. A kormány azonban úgy döntött, a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó bevételek egészét az épületek energetikai korszerűsítésére fordítja – mondta Fellegi Tamás. Hozzátette: a kormány néhány hete döntött arról is, hogy a Közlekedésfejlesztési operatív programból 160 milliárd forintot átcsoportosít a Környezet és energia operatív programba. Az ezt jóváhagyó brüsszeli döntés márciusra születhet meg, így várhatóan május-júniusban írhatók ki tömegesen az újabb pályázatok – közölte a politikus.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a miniszter előadása kapcsán az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette: az energiaipar Magyarországon jelenleg 9-12 százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez, ez az arány elmarad az európai szinttől. Az ágazat kormányzati kezelését, a nemzeti ipar újjáépítését célzó törekvéseket alapvetően meghatározza a magyar privatizáció során kialakult helyzet, hiszen a kulcsszereplők nemzetközi nagyvállalatok.

A közlemény emlékeztet: az állami szerepvállalás nőtt a szektorban az elmúlt másfél évben, az MVM integrált állami vállalatként erősíti hazai és regionális pozícióit.